Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre nem egészen egy hét alatt érkezett el Szabolcs vármegyébe, különösen Nyíregyházára és a vármegye akkori székhelyére, Nagykállóba. A forradalmi események gyorsan elérték a vidéki területeket is, és jelentős hatást gyakoroltak a helyi közösségekre.
A forradalom hírének érkezése és az első reakciók
Március 21-én Nagykállóban közgyűlést tartottak, ahol ismertették a Helytartótanács március 16-án kelt levelét. Ebben a tanács felszólította a törvényhatóságot, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a rend és a béke fenntartása érdekében. Nyíregyházán már egy nappal korábban, március 20-án, a város vezetői és neves polgárai beadványt nyújtottak be a város külső tanácsához. Ebben kérték, hogy a forradalom győzelmének tiszteletére rendezzenek népünnepélyt, és legalább a középületek kivilágításáról gondoskodjanak.
A Közbátorsági Választmány megalakulása
A március 21-i nagykállói megyegyűlésen 29 tagú vármegyei Közbátorsági Választmányt hoztak létre Péchy László alispán elnökletével és gróf Dégenfeld Imre alelnökletével. Nyíregyházáról három tagja is volt a bizottmánynak: Kralovánszky András főbíró, Galánffy János és Vidliczkay József. A választmány feladata volt az események figyelemmel kísérése, a rend és a béke fenntartása, valamint szükség esetén a nemzetőrség felállítása.
A nemzetőrség szervezése
Március 25-én a Közbátorsági Választmány javaslatot tett a nemzetőrség felállítására. A terv szerint a helyi lakosokból álló, becsületes jellemű polgárok alkották volna a nemzetőrséget. A szolgálatot saját ruhájukban teljesítették volna, nemzetőri mivoltukat pedig a süvegekre tűzött nemzeti díszjel, a kokárda jelezte volna. Emellett egy mozdítható őrsereg felállítását is szükségesnek tartották, amely szükség esetén bevethető lett volna a zavargások elfojtására.
Az 1848. március 15-i forradalom híre gyorsan eljutott Szabolcs vármegyébe, ahol a helyi vezetők és polgárok lelkesedéssel fogadták azt. A közösség azonnal megkezdte a szükséges intézkedések megtételét a rend fenntartása és a forradalmi eszmék támogatása érdekében, ami jól mutatja a korabeli társadalom elkötelezettségét a szabadság és a nemzeti függetlenség iránt.
