Március 29-én, vasárnap hajnalban ismét át kell állítani az órákat: hajnali 2 órakor 3 órára kell előretekerni a mutatókat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás.
Az óraátállítás miatt vasárnap egy órával kevesebbet alhatunk, cserébe azonban estefelé tovább marad világos. Míg szombaton a nap 18:08-kor nyugszik le, addig vasárnap már 19:10-kor búcsúzik a horizont mögé.
Miért állítjuk át az órát?
A nyári időszámítás ötlete abból indult ki, hogy a hosszabb nappalok idején jobban ki lehet használni a természetes fényt. Ha tavasszal előrébb állítjuk az órát, akkor az emberek aktív időszaka jobban egybeesik a világos órákkal, így kevesebb mesterséges világításra van szükség.
Az elképzelés szerint ezzel energiát lehet megtakarítani, hiszen kevesebb áramot, olajat vagy más energiaforrást kell felhasználni az esti órákban.
Sokan nehezen viselik az átállást
Bár az esti világosságnak sokan örülnek, az óraátállítás a szervezetet is megterhelheti. Az egyórás eltolódás felboríthatja a megszokott alvási ritmust, emiatt sokan fáradtabbnak, ingerlékenyebbnek érzik magukat.
A szakemberek szerint van, akinek csupán egy-két nap, másnak akár több hét is kell ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új időrendhez.
Mégsem törlik el az óraátállítást
Az Európai Unió évekkel ezelőtt már döntött arról, hogy megszüntetné az évi kétszeri óraátállítást. A tagállamok azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon végleges.
Mivel nem született egységes álláspont, az Európai Bizottság végül visszavonta a javaslatot, így marad a jelenlegi rendszer.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is:
- március utolsó vasárnapján egy órával előre kell állítani az órákat,
- október utolsó vasárnapján pedig egy órával vissza.
Vasárnap hajnalban tehát ne felejtsük el: 2 órakor már 3 órát mutat majd az óra.
