Húsvéti csoda a Sóstói Múzeumfaluban: így ünnepeltek dédszüleink

Van egy hely Szabolcsban, ahol húsvétkor még nem a bevásárlóközpontok akciói, hanem a kölnivíz illata, a kemencében sülő kalács, a népzene és a locsolóversek töltik meg a levegőt. Ahol a gyerekek nem képernyő előtt keresik a húsvéti nyuszit, hanem a tornácos házak között, a fűben. Ahol a múlt nem vitrinek mögött porosodik, hanem néhány napra újra életre kel.

Ahol a húsvét még igazi ünnep

Nyíregyháza határában, a Sóstói Múzeumfalu idén tavasszal ismét megnyitja kapuit a régi falusi világ előtt. 2026. április 3. és 6. között a látogatók nem egyszerűen egy rendezvényre érkeznek, hanem egy különleges időutazásra.

A múzeumfalu portái között sétálva úgy érezheti magát az ember, mintha száz évet lépett volna vissza az időben. A fehérre meszelt házak előtt asszonyok készítik a húsvéti ételeket, a férfiak locsolóverseket mondanak, a gyerekek pedig nevetve szaladnak egyik udvarról a másikra.

Locsolkodás, kántálás, húsvéti asztalok

A programok középpontjában azok a hagyományok állnak, amelyek egykor minden faluban természetes részei voltak a húsvétnak.

A látogatók megismerhetik a locsolkodás régi formáit, meghallgathatják a húsvéti kántálást, és megtudhatják, hogyan ünnepeltek egykor Szabolcs, a Nyírség vagy éppen a Rétköz különböző településein.

A portákon ünnepi asztalokat terítenek, amelyeken ott sorakoznak a hagyományos húsvéti ételek: sonka, kalács, tojás, torma és a vidéki házakból jól ismert sütemények. Az érdeklődők azt is megnézhetik, hogyan készültek ezek az ételek régen, amikor még nem voltak modern konyhagépek és receptek az interneten.

Kézműves foglalkozások, ahol mindenki alkothat

A múzeumfalu húsvéti programjai nemcsak nézni, hanem kipróbálni is valók. Kiemelt szerepet kapnak a kézműves foglalkozások: a gyerekek és a felnőttek egyaránt díszíthetnek tojást hagyományos technikákkal, készíthetnek saját kölnivizet, vagy kipróbálhatják az ünnephez kapcsolódó régi mesterségeket.

A szervezők szerint éppen ezek azok az élmények, amelyeket a gyerekek sokáig megőriznek: amikor saját kezűleg festenek meg egy tojást, vagy először hallanak egy igazi locsolóverset.

A gyerekeknek is külön világ készül

A húsvéti hosszú hétvégén a legkisebbeket külön játszóudvar, népi játékok, állatsimogató és hagyományos körhinta várja.

A szervezők arra törekednek, hogy a gyerekek ne csupán szemlélői legyenek a programoknak, hanem aktív résztvevői is. Így a húsvét számukra nem csupán egy tanítási szünet vagy csokoládétojás lesz, hanem valódi élmény.

Népzene, tánc és közösség

A rendezvény hangulatát néptáncbemutatók, élőzene és közös programok teszik teljessé. A látogatók nemcsak megnézhetik az előadásokat, hanem be is kapcsolódhatnak a táncba vagy az ünnepi játékokba.

A helyszínen kézműves vásár is várja az érdeklődőket, ahol helyi mesterek portékáit lehet megvásárolni, a gasztronómiai kínálatban pedig a hagyományos húsvéti ízek kapják a főszerepet.

A leglátványosabb napok húsvétvasárnap és húsvéthétfő lesznek

A négynapos programsorozat április 3-án, pénteken kezdődik és április 6-án, húsvéthétfőn zárul, de a legnagyobb érdeklődésre várhatóan a húsvétvasárnapi és a húsvéthétfői programok tarthatnak számot.

Ezeken a napokon elevenedik meg igazán a régi falusi húsvét: lesz locsolkodás, néptánc, közös ünneplés és minden, ami miatt érdemes legalább egy napra kiszakadni a hétköznapokból.

Aki egyszer ellátogat a Sóstói Múzeumfaluba húsvétkor, könnyen lehet, hogy rájön: az ünnep igazi varázsa nem veszett el – csak meg kell találni azt a helyet, ahol még őrzik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük