Új gondolatok, határokon átívelő együttműködések és gyakorlati tapasztalatok kerültek fókuszba csütörtök délután Kisvárdán, ahol fiatal vállalkozók számára rendeztek szakmai konferenciát a Városházán. A „Vállalkozz rá!” programsorozat legfrissebb állomásán döntéshozók, szakemberek és helyi szereplők közösen keresték a választ arra, miként válhat a magyar–román–ukrán hármashatár térsége a következő évtizedek egyik legígéretesebb gazdasági térségévé.
A rendezvénysorozat nem új kezdeményezés: 2017 óta ad fórumot a fiatal vállalkozóknak arra, hogy kapcsolatokat építsenek, tapasztalatokat cseréljenek és közösen gondolkodjanak a jövőről. Az eddigi állomások – Székelyudvarhely, Kolozsvár és Budapest – után a program most ismét Kisvárdára érkezett vissza, ahol kifejezetten a határ menti gazdasági lehetőségek kerültek napirendre. A konferencia házigazdája a Vállalkozz rá Egyesület volt, több ifjúsági szervezettel együttműködésben.
Kisvárda mint felkészülő város
A konferenciát Kiss András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés tagja nyitotta meg, aki Széchenyi István gondolatait idézve a cselekvés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, bár a művészetek fontos szerepet töltenek be az ember életében, a mindennapok gazdasági kihívásait elsősorban a vállalkozók és a településvezetők vállán nyugszanak, hiszen ők teremtenek munkahelyeket és fejlődési lehetőségeket.
Kiemelte, hogy a „Vállalkozz rá!” brand új lendületet kapott, célja pedig az, hogy a fiatalok számára világossá tegye: érdemes helyben maradni, itthon tervezni és építkezni.
Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere köszöntőjében a várost a térség oktatási, kulturális és gazdasági központjaként jellemezte. Hangsúlyozta: a határ közelsége nem akadály, hanem lehetőség, amely kapcsolatépítésre és gazdasági együttműködésekre ad teret. Mint fogalmazott, a jövő azoké a közösségeké, amelyek képesek felkészíteni a fiatalokat a változó világ kihívásaira, utalva a Szatmárnémetivel közös, előremutató gondolkodásra is.
Proaktivitás és stabil alapok
A pódiumbeszélgetés során Dr. Polyánszky Zoltán, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a térség aktivitását méltatta. Véleménye szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye számos területen példamutatóan proaktív, és több mutatóban is kedvezőbb helyzetben van, mint az ország fejlettebb nyugati régiói. Hozzátette: a gazdasági visszaesések hatásai itt kevésbé érezhetők, mivel a térség felzárkózása továbbra is dinamikus. Emlékeztetett arra is, hogy Románia Magyarország egyik legfontosabb exportpiaca, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok pedig folyamatosan erősödnek.
„A piramisokat is az alapnál kezdték”
Dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter határozottan optimista jövőképet vázolt fel. Meggyőződése szerint a Kisvárda–Szatmárnémeti–Kárpátalja (Ungvár, Munkács) által alkotott gazdasági térség az elkövetkező 10–20 év egyik legsikeresebb régiójává válhat.
Beszédében kitért arra is, hogy a schengeni övezet bővülése, valamint az ukrajnai béke reménye jelentős gazdasági fellendülést hozhat, amelyre a helyi vállalkozóknak fel kell készülniük. Ugyanakkor óvatosságra intette a fiatalokat a kizárólag pályázati forrásokra épülő vállalkozásokkal kapcsolatban.
Mint fogalmazott: először stabil, működő vállalkozást kell létrehozni, és csak ezt követően érdemes támogatásokban gondolkodni. „A piramisokat sem a csúcsán kezdték építeni” – hangsúlyozta, utalva arra, hogy az erős alapok hiánya hosszú távon komoly kockázatokat rejt.
Határok nélküli lehetőségek
A konferencián felszólalt a szatmárnémeti önkormányzat képviselője is, aki megerősítette: a határ túloldalán is nyitottan várják a magyar vállalkozókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szatmár megyében számos magyar vezetésű település működik, ami nyelvi és kulturális szempontból is megkönnyíti az üzleti együttműködéseket. Kiemelte a mentorprogramok szerepét, ahol tapasztalt vállalkozók segítik a fiatalokat a gyakorlati tudás megszerzésében.
A program zárásaként Nyéki Zsolt moderátor mutatta be az „Élj Helyben!” kezdeményezést, amely a helyben maradást és a szülőföldön való boldogulást kívánja vonzóbbá tenni a fiatal generációk számára.
fotó: Frissmédia
