Borzsova neve talán nem cseng ismerősen mindenki számára, pedig egykor a Tisza partján, Szabolcs és Szatmár vármegyék határán fekvő település régmúltja izgalmas történeteket rejt.
Aki ma végigsétál ezen a vidéken, talán nem is sejti, hogy itt egykor egy virágzó honfoglalás kori várbirtok állt, amely a korabeli Magyarország egyik fontos stratégiai pontja volt.
Az első nyomok: régészeti kincsek a föld mélyén
Borzsova története évezredekre nyúlik vissza. Az első nyomokat a neolitikumból (újkőkorból) származó leletek őrzik, amelyek az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájához kapcsolódnak. A földből előkerült cserepek, használati tárgyak és fegyverek azt mutatják, hogy itt már több ezer évvel ezelőtt is emberek éltek és gazdálkodtak. A rézkor idejéből pedig különböző réz eszközöket, vésőket és fokosokat találtak, amelyek az egykori mesterek keze munkáját dicsérik.
A késő bronzkorban ez a vidék egyre fontosabbá vált: a kutatók egy hatalmas, Európában páratlan bronzáldozati lelőhelyet fedeztek fel, amely bizonyítja, hogy a térség kiemelt szerepet töltött be a korabeli közösségek életében.
A honfoglalás kora: Borzsova fénykora
A 9-10. században, amikor a magyar törzsek megérkeztek a Kárpát-medencébe, Borzsova jelentősége tovább nőtt. A régészek egy bronzkori temetkezési kőgyűrűt tártak fel, amelyet később a honfoglalók is használtak. A sírokban skandináv és keleti hatásokat mutató tárgyak is előkerültek, ami azt sugallja, hogy a terület kereskedelmi és kulturális központként is működhetett.
Az Árpád-korban Borzsova egy várbirtok központja lett. Ekkoriban a magyar államalapítás folyamatában a vármegyék létrehozása kulcsfontosságú volt, és Borzsova is egy ilyen védelmi rendszer része lehetett. A várbirtokhoz tartozó területek egészen Demecserig nyúltak, és a régészeti leletek szerint a Tisza menti kereskedelmi útvonalak egyik csomópontjaként szolgált.
A tatárjárás és Borzsova hanyatlása
Az 1241-42-es tatárjárás hatalmas pusztítást végzett ezen a vidéken. A források szerint Borzsova és környéke teljesen elnéptelenedett, és hosszú évtizedekbe telt, mire újra benépesült. Az ásatások során előkerült leletek azt mutatják, hogy a tatár támadás után a település már nem nyerte vissza korábbi jelentőségét.
A későbbi századok és Borzsova sorsa
A 14. században Borzsovát már Demecserhez csatolták, és bár továbbra is lakott volt, egyre inkább elveszítette központi szerepét. A források szerint Szent István uralkodása alatt a térség földjeit egyházi birtokokként tartották nyilván, és a középkor végére Borzsova már csak egy kis faluként szerepelt a térképeken.
Borzsova és Demecser története évszázadokon át összefonódott, és a régészeti kutatásoknak köszönhetően ma már egyre többet tudunk erről az egykor virágzó közösségről. A múlt emlékei ma is ott rejtőznek a föld mélyén, és aki figyelmesen járja ezt a vidéket, talán maga is rábukkanhat egy darabka történelemre.
A történelem nyomában
Borzsova múltja nemcsak a helyiek számára érdekes, hanem mindannyiunk számára, akik szeretnénk jobban megismerni hazánk történelmét. A honfoglalás kori várbirtok egykori fényét ma már csak a régészeti leletek és a helyi legendák őrzik, de a múlt tisztelete és a kutatások folytatása lehetőséget ad arra, hogy még többet megtudjunk erről a különleges településről.
Ha legközelebb Demecser vagy Borzsova környékén járunk, érdemes egy pillanatra megállni és elgondolkodni: milyen lehetett itt az élet ezer évvel ezelőtt?
Surányi Ádám
