Ma ismét megrendezték a Napkori Borversenyt, amely a vármegye egyik legrégebbi és legkülönlegesebb hagyományőrző eseménye. A rendezvény nem hivatásos borászokról szól, hanem a helyi gazdák, kerttulajdonosok és borkészítők saját boraikról – arról a tudásról és tapasztalatról, amely generációról generációra öröklődik.
A megmérettetésen a település és a környező közösségek borkészítői mutatták be saját készítésű nedűiket. Ezek a borok nem pincészetek laboratóriumaiban, hanem családi udvarokban, kiskertekben és hagyományos feldolgozási módszerekkel készülnek. Éppen ettől különleges a napkori borverseny: a helyi emberek munkáját, kitartását és szenvedélyét értékeli.
Hagyomány, közösség, büszkeség
A zsűri idén is gondos szakmai szempontrendszer alapján bírálta a borokat, de a verseny igazi értéke nem csupán a pontszámokban rejlik. A napkori borverseny minden évben közösségi esemény is: találkozási pont, ahol a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat, történeteiket, és ahol a baráti beszélgetések legalább olyan fontosak, mint az arany- vagy ezüstminősítések.
A rendezvény azt bizonyítja, hogy a bor nemcsak gazdasági termék, hanem kulturális örökség is. A helyiek számára ez a verseny az identitás része – egy olyan esemény, amely összeköti a múltat a jelennel.
Élő hagyomány
A napkori borverseny évtizedek óta meghatározó esemény a település életében. Nem a nagybani termelésről, hanem az otthoni gondosságról, a családi receptekről és a helyi szőlőművelési hagyományokról szól.
A mai rendezvény ismét megmutatta: a közösség ereje abban rejlik, hogy képes megőrizni és továbbadni értékeit. A bor itt nem csupán ital – hanem történet, munka, büszkeség és hagyomány.
