Rétköz történeteiben, családi szokásaiban és közösségeiben él tovább az advent igazi jelentése.
Advent első vasárnapja minden évben különleges pillanatot hoz el. Ma nemcsak egy gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún – egyben elindul egy olyan négyhetes lelki út is, amelyet évszázadok óta a várakozás, a remény, az összetartozás és a befelé figyelés határoz meg. A Rétköz településein ez az időszak mindig kiemelt szerepet töltött be: a falvak templomai megteltek csenddel, imával és az ünnepre készülő családok lépteinek visszhangjával.
Advent jelentése: több mint naptári időszak
Az „advent” latin eredetű szó, amely érkezést jelent – a fény megszületésére, Jézus születésére utal. A négy vasárnap mindig a lélek négy lépcsőfoka is: hit, remény, szeretet és öröm.
Az első vasárnap gyertyája a hit.
A régi öregek úgy tartották, aki advent első vasárnapján időt szán az imára, elcsendesedésre vagy csak egy őszinte beszélgetésre a családban, annak szíve könnyebben megtelik békével egész télen át.
A koszorú maga az örökkévalóságot jelenti: kör formája soha nincs vége, mint ahogy a reménynek sem. A fenyőágak az életet képviselik, a lilás és rózsaszín színek pedig a bűnbánatot és az örömöt.
Advent régi hagyományai a Rétköz falvaiban
A Rétközben a karácsonyt megelőző várakozás mindig több volt egyszerű készülődésnél.
Elcsendesedés és lelki tisztulás
A paraszti világban adventben befejezték a nagyobb mulatságokat, állatvásárokat, bálokat és lakodalmakat. A családok ilyenkor esténként együtt imádkoztak, gyertyafény mellett olvasták a szentírást vagy karácsonyi történeteket.
Szalmalánc – a gyerekek jócselekedeteinek jelképe
A gyerekek minden nap tettek egy szalmaszálat egy képzeletbeli jászolba – de csak akkor, ha aznap valami jót tettek. Így „melegítették meg” Jézus születési helyét. A karácsony előtti napokban versengtek, ki mennyit gyűjtött össze.
Fényhozó szokások
A Rétköz számos településén szokás volt a házak ablakába mécsest tenni az adventi vasárnapokon. A fényt hazaváró jelnek tartották, amely a békét hívja be az otthonba.
A karácsonyfa előkészületei
A fenyőfa sok helyen csak Szenteste került be a házba, de adventkor már az egész család gyűjtötte a díszeket, készítették a saját mézeskalács-figuráikat, szárított narancsokat és diókat.
Közösségi advent a Rétközben ma
Az utóbbi években az adventi vasárnapok újra közösségi élménnyé váltak. A települések főterei megtelnek emberekkel: adventi koszorúk, közös gyertyagyújtások, énekkarok fellépései, forralt bor és süteményillat tölti meg a levegőt.
Miért különleges ez a pillanat?
Mert ilyenkor a Rétköz városai és falvai egyetlen nagy közösséggé alakulnak. Sok helyen a gyerekek verssel készülnek, a helyi egyházközségek énekkel, az önkormányzatok pedig programokkal köszöntik az ünnepi időszakot. Advent első gyertyája gyakran a szeretet ünnepének kezdő fénye – olyan jel, amelyet mindenki magáénak érez, vallástól függetlenül is.
Mit jelenthet számunkra az idei advent?
Az idei évben talán különösen fontos a lelassulás. A rohanó világ ellensúlyaként advent lehetőség arra, hogy:
- megálljunk pár percre,
- hálát adjunk azért, amink van,
- odafigyeljünk egymásra,
- megbocsássunk,
- és újra felfedezzük a hétköznapok szépségeit.
A házakban lassan előkerülnek az adventi koszorúk, a sütődében készül a mézes tészta, a konyhaablakok mögött pedig elkezdődik a várakozás legszebb része: a közösen töltött pillanatok.
Áldott, békés adventi időszakot kívánunk minden rétközi családnak!
Legyen ez a négy hét a hit, a szeretet és az összefogás ideje – olyan, amelyben a Rétköz régi hagyományai és a mai közösségek melege egyaránt jelen van.
