Gergely napja nemcsak a tavasz közeledtének hírnöke, hanem számos hagyomány őrzője is. Eredetileg a diákság ünnepe volt. A naphoz számos megfigyelés, jövendölés is kötődik. Fotó: hirozon.hu Eleink régen a márciust Tavaszelőnek vagy Böjtmás havának nevezték. A régi székely-magyar naptár szerint március Kikelet hava. Régi tavaszkezdő nap Március 12-e a régi időszámításban tavaszkezdő napnak számított. A Julianus-naptárban erre a…
Március 8. világszerte a nők ünnepe, a Nemzetközi Nőnap, amely a nők társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális szerepének elismeréséről szól. Ezen a napon nemcsak a virágok és kedves gesztusok kerülnek előtérbe, hanem a nők egyenjogúságáért és jogaiért folytatott hosszú küzdelem is. De vajon honnan ered ez az ünnep, és miért van rá szükség napjainkban is?…
A 19. század második felében az országutak még korántsem voltak olyan biztonságosak, mint napjainkban. Az utazók gyakran voltak kiszolgáltatva útonállóknak, rablóknak és más veszélyeknek. Egy ilyen rejtélyes eset történt 1868. november 3-án Kisvárda és Anarcs között, amelyet a korabeli Nyírvidék című újság is részletesen ismertetett 1868. november 7-i számában. Az országos vásár napján a nagy…
Ma van hamvazószerda, amely a keresztény hagyományok szerint a nagyböjt kezdete. Ez a nap mindig a húshagyókeddet követő szerda, és a húsvétot megelőző 40 napos böjt első napja. A katolikus egyház egyik legfontosabb bűnbánati időszaka kezdődik el, amely a lelki megtisztulásról, a lemondásról és a befelé fordulásról szól. Miért pont hamvazószerda? A név eredete a hamvazkodás szertartásából származik, amely során a pap a hívek…
Több mint száz évvel ezelőtt, 1912. június 30-án különleges esemény helyszíne volt Dombrád: ekkor tartották az új református templom ünnepélyes felszentelését. Az akkori Szabolcsvármegye egyik legnagyobb jelentőségű egyházi eseménye méltó ünneplés mellett zajlott, amelyen részt vett Baltazár Dezső püspök is, aki ekkor látogatott el először hivatalosan a dombrádi hívekhez. Nem akármilyen cikket találtunk a Dombrád…
A múlt titkai olykor a föld mélyén lapulnak, és csak a türelmes régészek munkájának köszönhetően kerülhetnek újra napvilágra. Nyírvasvári határában egy közel 900 éves Árpád-kori település maradványaira bukkantak a Jósa András Múzeum szakemberei, akik az év elején végeztek megelőző feltárásokat a területen. – tudtuk meg a Jósa András Múzeum – facebook oldaláról. Élet az Árpád-korban…
Február 19-én, Zsuzsanna napján ősi népi megfigyelések szerint a pacsirták éneke jelzi, hogy a tél lassan visszavonulót fúj, és közeleg a várva várt tavasz. A hagyomány úgy tartja, hogy ha ezen a napon megszólalnak a pacsirták, akkor hamarosan enyhül az időjárás, ám ha hallgatnak, akkor még sokáig fagyos napok várnak ránk. Milyen idő várható idén…
Borzsova neve talán nem cseng ismerősen mindenki számára, pedig egykor a Tisza partján, Szabolcs és Szatmár vármegyék határán fekvő település régmúltja izgalmas történeteket rejt. Aki ma végigsétál ezen a vidéken, talán nem is sejti, hogy itt egykor egy virágzó honfoglalás kori várbirtok állt, amely a korabeli Magyarország egyik fontos stratégiai pontja volt. Az első nyomok:…
Ha valaki először hallja Kék község nevét, talán azt gondolná, hogy valamilyen különleges természeti jelenségről kapta az elnevezését. Pedig a történet sokkal érdekesebb és mélyebb gyökerekkel rendelkezik. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található település nemcsak nevében, hanem történelmében is egyedi. Kék – de miért éppen ez a név? A település nevének eredetével kapcsolatban több elmélet is…
Id. Dr. Béres József, a Rétköz szülötte, 1920. február 7-én látta meg a napvilágot Záhonyban. Életútja példaértékű kitartásról és elhivatottságról tanúskodik. Kezdetben gyári munkásként dolgozott, majd kertészeti tanulmányokat folytatott Kecskeméten. A második világháborúban szerzett sérülései sem törték meg akaraterejét; 1948-ban, 28 évesen érettségizett le Nyíregyházán, majd agrármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Tudományos pályafutása…
