A régi falusi élet rendje szorosan igazodott az évszakokhoz. A tavasz nemcsak a föld megújulását, hanem a szívek ébredését is jelentette. A Szent György napjától (április 24.) Szent Iván éjszakájáig (június 24.) tartó időszakot a magyar néphagyomány a „szerelem idejeként” tartotta számon. Ez volt az az idő, amikor a fiatalok – főként a legények és…
A Rétköz térségében is hagyománya van a május 1-jei közösségi rendezvényeknek. Sok faluban a rendszerváltás után sem szűntek meg a majálisok – sőt, új tartalommal töltődtek meg. Ibrányban, Kisvárdán és a környező településeken május elsején gyakran rendeznek családi napokat, főzőversenyeket, mazsorettfelvonulásokat, gyerekszigeteket és sportversenyeket. Ezeken a programokon nem a politika, hanem a közösségépítés, a generációk…
A Somogyi család leszármazottjai ismét bizonyították, milyen fontos számukra Kisvárda múltjának megőrzése. Dr. Kirilly Dénes és felesége – aki Somogyi Margit, Somogyi Rezső egyik lánya – értékes családi hagyatékokat adományozott a városnak, azon belül a Rétközi Múzeumnak. Az adományok közé tartoznak a Somogyi család kiemelkedő alakjairól készült portréfestmények is: Somogyi Jánosról, Kisvárda első gyógyszerészéről, valamint…
Volt idő, amikor egy lakodalom nem csupán a menyasszony és a vőlegény ünnepe volt, hanem az egész falué. A rétközi falvakban a lagzi nem egy egyszerű vacsora vagy táncos mulatság volt, hanem napokig tartó szertartás, ahol minden mozdulatnak, minden ételnek és minden szónak jelentősége volt. A régi lakodalmak nemcsak összekötötték az embereket, hanem megmutatták, mit…
Április 24. ősidők óta különleges dátum a magyar falusi ember életében – és a Rétközben sem volt ez másként. Ez a nap nem csupán egy keresztény szent ünnepe, hanem szinte mágikus fordulópontja volt az évnek. A természet ezen a napon „kifordult a földből”, az állatok először látták meg a legelőt hosszú tél után, és az…
Volt idő, amikor a gyerekek nem reggeli kakaó és tablet mellett készültek iskolába, hanem egy olajos papírral becsomagolt szendviccsel, palatáblával és lúdtollal a táskájukban. A rétközi falvakban is zajlott az élet, az iskolapadban ugyanúgy születtek barátságok, puskázások, feddések – csak épp egészen más körülmények között. 📚 Az iskolatáska, ami nem cipzáros volt A legtöbb gyerek…
A húsvét nem csupán a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, hanem évszázados népszokások tárháza is – különösen itt, a Rétközben, ahol a hagyományok ma is élnek, élményeket és értékeket örökítenek tovább generációról generációra. A locsolkodás – víz és élet Talán a legismertebb húsvéti hagyomány a locsolkodás, amely különösen nagy jelentőséggel bír a Rétköz falvaiban. Húsvéthétfő reggelén…
Nagypéntek a kereszténység egyik legmegrendítőbb napja, Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának emléknapja. A húsvéti szent háromnap második napján a világ számos pontján elcsendesülnek a templomok, megáll a zene, a harangok némák maradnak, és sokan böjtöt tartanak. De mit üzen ma nekünk, 2025-ben ez a nap itt, a Rétköz szívében? A csend megtisztító ereje Egyre zajosabb…
Szeged egykor az ország legnagyobb sóelosztó központja volt, azonban a 19. század végén a nagy árvíz teljesen elpusztította a város középkori épületeit. Júniustól a szegedi régészek a Tisza partján végeznek feltárásokat, kutatva a vár egykori falait és a – turisták körében népszerű – rondellát is. Az Indexnek nyilatkozó régész elmondta, szeretnének minél többet megtudni az…
Volt idő, amikor a vasárnap még mást jelentett. Nemcsak a hétvége végét, hanem egyfajta lelki pihenőt, amikor megállt az idő, vagy legalábbis lassabban járt. A Rétköz falvaiban ez a nap még most is különlegesnek számít, de vajon emlékszünk-e még arra, milyenek voltak a vasárnapok nagyszüleink idején? A templomi harang volt az ébresztő Reggel a templom…
