Több mint száz évvel ezelőtt, 1912. június 30-án különleges esemény helyszíne volt Dombrád: ekkor tartották az új református templom ünnepélyes felszentelését. Az akkori Szabolcsvármegye egyik legnagyobb jelentőségű egyházi eseménye méltó ünneplés mellett zajlott, amelyen részt vett Baltazár Dezső püspök is, aki ekkor látogatott el először hivatalosan a dombrádi hívekhez. Nem akármilyen cikket találtunk a Dombrád…
A múlt titkai olykor a föld mélyén lapulnak, és csak a türelmes régészek munkájának köszönhetően kerülhetnek újra napvilágra. Nyírvasvári határában egy közel 900 éves Árpád-kori település maradványaira bukkantak a Jósa András Múzeum szakemberei, akik az év elején végeztek megelőző feltárásokat a területen. – tudtuk meg a Jósa András Múzeum – facebook oldaláról. Élet az Árpád-korban…
Február 19-én, Zsuzsanna napján ősi népi megfigyelések szerint a pacsirták éneke jelzi, hogy a tél lassan visszavonulót fúj, és közeleg a várva várt tavasz. A hagyomány úgy tartja, hogy ha ezen a napon megszólalnak a pacsirták, akkor hamarosan enyhül az időjárás, ám ha hallgatnak, akkor még sokáig fagyos napok várnak ránk. Milyen idő várható idén…
Borzsova neve talán nem cseng ismerősen mindenki számára, pedig egykor a Tisza partján, Szabolcs és Szatmár vármegyék határán fekvő település régmúltja izgalmas történeteket rejt. Aki ma végigsétál ezen a vidéken, talán nem is sejti, hogy itt egykor egy virágzó honfoglalás kori várbirtok állt, amely a korabeli Magyarország egyik fontos stratégiai pontja volt. Az első nyomok:…
Ha valaki először hallja Kék község nevét, talán azt gondolná, hogy valamilyen különleges természeti jelenségről kapta az elnevezését. Pedig a történet sokkal érdekesebb és mélyebb gyökerekkel rendelkezik. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található település nemcsak nevében, hanem történelmében is egyedi. Kék – de miért éppen ez a név? A település nevének eredetével kapcsolatban több elmélet is…
Id. Dr. Béres József, a Rétköz szülötte, 1920. február 7-én látta meg a napvilágot Záhonyban. Életútja példaértékű kitartásról és elhivatottságról tanúskodik. Kezdetben gyári munkásként dolgozott, majd kertészeti tanulmányokat folytatott Kecskeméten. A második világháborúban szerzett sérülései sem törték meg akaraterejét; 1948-ban, 28 évesen érettségizett le Nyíregyházán, majd agrármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Tudományos pályafutása…
A farsang a vidámság, a mulatság és a télbúcsúztatás időszaka, de a népi hagyományokban ennél sokkal többet is jelentett. A falusi közösségek számára ez az időszak kiváló alkalmat adott a fiatalok ismerkedésére, a párok egymásra találására és a szerelmi varázslatokra. A farsangi bálok, dramatikus játékok és hiedelmek mind azt szolgálták, hogy a pártában maradt leányok…
Február a tél utolsó hónapja, amikor a népi hagyományok és időjóslások már a közelgő tavaszra utalnak. A hónap népszokásai elsősorban a tél elűzéséhez, a farsangi mulatságokhoz és a tavasz első jeleinek figyeléséhez kapcsolódnak. Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) A hónap egyik legjelentősebb vallási és népi ünnepe Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amelyhez számos időjóslás is kapcsolódik. A hagyomány…
Vannak ismertebb, és mára lassan feledésbe merülő, kevésbé ismert hagyományok is. Ezek közül szemezgettünk most. Népszokásaink, hagyományaink fontos részét képezik a kultúránknak. Régen, őseink életében még a mainál fontosabb szerepük volt – összetartották a falu népét, a közösséget, miközben sokszor kellemes szórakozást is biztosítottak. A húsvéti tojásfestés, a májusfaállítás, a farsangi beöltözés vagy a Márton…
A meteorológusok ma már egészen pontosan képesek előre jelezni az időjárás változásait, régen azonban csak a megfigyeléseikre és tapasztalataikra hagyatkozhattak az emberek. Innen a néphagyomány: ha a medve február 2-án felébred, előbújik és meglátja az árnyékát, még hosszú télre számíthatunk. Az idén is elmaradt a medveles a Nyíregyházi Állatparkban, a ugyanis Félix és Taquka, a…
