Március 18-tól életbe lépett az árrésstop, amely a legalább 1 milliárd forintos éves forgalmat elérő kereskedőkre vonatkozik. Az intézkedés célja, hogy a nagyobb üzletekben mérséklődjenek az élelmiszerárak, ám a kisebb boltokra nem terjed ki a szabályozás. A kérdés most az, hogy valóban érezhető lesz-e a változás a vásárlók számára, és milyen hatásai lehetnek ennek a lépésnek a piacra.
Mit jelent az árrésstop?
A kormány döntése alapján 30 alapvető élelmiszer – többek között a tej, a liszt, az étolaj, a húsfélék és pékáruk – esetében maximum 10%-os árrést határoztak meg. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb kereskedelmi láncok ezeken a termékeken nem kereshetnek többet az előírt mértéknél.
A vásárlók jól járnak?
Az intézkedés elsősorban azoknak a fogyasztóknak kedvez, akik a nagyobb boltokban és hipermarketekben vásárolnak. Mivel a kisebb üzletek továbbra is saját belátásuk szerint árazhatnak, könnyen előfordulhat, hogy a kiskereskedésekben nem csökkennek az árak, míg a nagy láncoknál enyhe mérséklődés tapasztalható lesz az érintett termékeknél.
Ugyanakkor kérdéses, hogy a nagy boltláncok ezt a bevételkiesést hogyan fogják ellensúlyozni – szakértők szerint elképzelhető, hogy más termékek árait emelik meg, vagy csökkentik a beszállítóktól rendelt mennyiséget, ami akár áruhiányhoz is vezethet.
A kisebb boltok helyzete
A rendelet csak a legalább 1 milliárd forintos éves forgalmat elérő kereskedelmi egységekre vonatkozik, így a kisebb helyi boltok és vidéki kisüzletek továbbra is szabadon alakíthatják az áraikat. Ez azt jelentheti, hogy a kisebb boltok és a piacok nem tudnak versenyezni az árrésstop által csökkentett árakkal, így még több vásárló pártolhat át a nagy üzletláncokhoz.
Ez pedig hosszabb távon a kisboltok további lemaradását eredményezheti, hiszen a nagyobb kereskedelmi láncok a kisebb árréssel is képesek gazdálkodni a nagyobb forgalmuk miatt, míg a kisebb üzleteknek erre nincs lehetőségük.
Megoldás vagy piaci torzítás?
Az árrésstop rövid távon segíthet a háztartásoknak, de hosszabb távú hatásai még kérdésesek. A nagy üzletláncok profitcsökkenéssel szembesülnek, ami miatt áremeléseket hozhatnak más termékeknél, vagy akár csökkenthetik a kínálatot.
A vásárlók tehát egyelőre vegyes hatásokkal számolhatnak: egyes élelmiszerek olcsóbbá válhatnak a nagyobb üzletekben, de könnyen lehet, hogy máshol megdrágulnak. A kisebb boltok és helyi termelők pedig továbbra is a saját piaci stratégiájuk szerint alakíthatják áraikat, ami a vidéki vásárlók számára eltérő hatásokat eredményezhet.
A következő hónapokban kiderül, hogy az intézkedés valóban csökkenti-e az árakat, vagy csak egy újabb beavatkozás a piac működésébe, amelynek hosszabb távú következményei még nem láthatók.