Több mint száz évvel ezelőtt, 1912. június 30-án különleges esemény helyszíne volt Dombrád: ekkor tartották az új református templom ünnepélyes felszentelését. Az akkori Szabolcsvármegye egyik legnagyobb jelentőségű egyházi eseménye méltó ünneplés mellett zajlott, amelyen részt vett Baltazár Dezső püspök is, aki ekkor látogatott el először hivatalosan a dombrádi hívekhez. Nem akármilyen cikket találtunk a Dombrád Régen – Dombrádiaknak facebook csoportban.

Fogadás Nyíregyházán és úton Dombrád felé
A nagy tiszteletnek örvendő püspök útját minden állomáson hatalmas érdeklődés övezte. Útja Nyíregyházáról indult, ahol reggel fél hatkor fogadták a vármegye vezetői és a város előkelőségei. A fogadás helyszíne a vasútállomás volt, ahol többek között Mikecz Dezső alispán, Májerszky Béla tanácsos és polgármester, valamint Balla Jenő városi tanácsos is üdvözölte.
A különvonattal érkező püspök tiszteletére minden állomáson virágeső hullott, zenekarok játszottak, és a hívek hatalmas tömege várta, hogy kifejezzék tiszteletüket. Különösen impozáns fogadtatásban részesült Kótajban, Bujon, Ibrányban és Nagyhalászban, ahol diadalkapukon és virágdíszeken át vonult keresztül a menet.
Templomszentelés Dombrádon
Az ünnepség Dombrádon délelőtt 10 órakor kezdődött, amikor Baltazár Dezső püspök és kísérete megérkezett az újonnan épült templomhoz. A kapunál Veress Sándor egyházi főgondnok fogadta őket, és ünnepélyesen megnyitotta a templom kapuit.
A szertartás megható és felemelő pillanatokat tartogatott minden jelenlévő számára. A debreceni kántus és több más énekkar varázslatos dallamai betöltötték a templom falait. A hívek közös imádsága, a lelkes lelkészi beszédek és a megható énekek mind emelték az esemény színvonalát.

Délutáni ünnepség és fogadás
A templomszentelés után délután két órakor háromszáz vendég vett részt egy nagyszabású ünnepségen, ahol különböző felekezetek képviselői is részt vettek. Az eseményen nemcsak reformátusok, hanem görögkatolikus és zsidó hívek is jelen voltak, ezzel is kifejezve a közösség sokszínűségét és összetartozását.
A püspök hosszabb beszédet mondott, amelyben politikai és társadalmi kérdéseket is érintett. Hangsúlyozta az összefogás és a hit fontosságát, valamint azt, hogy a közösség egysége és az értékek megőrzése biztosítja a jövőt.
A napot egy nagy bankett zárta, amelyen a város előkelőségei és meghívott vendégei vettek részt. A püspök beszéde mellett a tiszteletére írt köszöntő verset is felolvasták, amelyet nagy taps fogadott.
Egy felejthetetlen nap emlékezete
A dombrádi templomszentelés 1912-ben nemcsak egy vallási esemény volt, hanem egy olyan közösségi ünnep, amely a település egész lakosságát megmozgatta. A helyiek és az egyházi vezetők együtt ünnepelték meg azt a mérföldkövet, amely ma is meghatározza Dombrád történelmét.
A múlt egy ilyen meghatározó pillanata mindig fontos emlékeztető arra, hogy a közösség ereje az összetartásban és a hagyományok tiszteletében rejlik. Ez az esemény pedig egyértelműen bizonyítja, hogy Dombrád lakói mindig is nagy tisztelettel és szeretettel viseltettek hitük és közös értékeik iránt.