A farsang a vidámság, a mulatság és a télbúcsúztatás időszaka, de a népi hagyományokban ennél sokkal többet is jelentett. A falusi közösségek számára ez az időszak kiváló alkalmat adott a fiatalok ismerkedésére, a párok egymásra találására és a szerelmi varázslatokra. A farsangi bálok, dramatikus játékok és hiedelmek mind azt szolgálták, hogy a pártában maradt leányok és legények végre társra találjanak.
Fortepan / Bauer Sándor
A farsang, mint házasságkötési időszak
A falvakban úgy tartották, hogy a tél végi időszak különösen kedvező a párválasztásra. A farsangi bálok a közösségi élet kiemelkedő eseményei voltak, ahol a fiatalok táncolhattak, szórakozhattak és közelebb kerülhettek egymáshoz. Sok helyen a hagyomány szerint, ha egy lány nem talált magának párt farsang végéig, azt az egész falu észben tartotta.
Tréfás szokások a pártában maradt lányoknak
A falusi közösségekben szokás volt megtréfálni azokat a lányokat, akik az adott farsangi időszakban sem mentek férjhez. Egyes vidékeken például fatuskót kötöttek a derekukra, amelyet maguk után kellett húzniuk a falu főutcáján, hogy mindenki lássa, még mindig pártában vannak. Más helyeken korommal vagy liszttel kenték be az arcukat a fiatalok, ezzel is jelezve, hogy a következő évben ideje lenne komolyabban venni a házasság kérdését.
Szerelmi jóslások és babonák
A farsangi időszak bővelkedett szerelmi jóslásokban is. A lányok például almát tettek a párnájuk alá, abban a reményben, hogy álmukban meglátják jövendőbelijüket. Egy másik szokás szerint, ha egy lány hajnalban az első férfinevet, amit hallott, feljegyezte, akkor a hiedelem szerint az lesz a leendő férje neve.
Farsangi lakomák és termékenységi rítusok
A farsangi lakomák nem csupán a bőség ünnepléséről szóltak, hanem termékenységi és bőséget hozó szertartásokat is magukban hordoztak. Az ételek között kiemelt szerepet kaptak a fánkok, a húsételek és a gabonából készült fogások, amelyek mind a gazdagságot és a sikeres párválasztást szimbolizálták.
A farsang vége és a böjt kezdete
A farsangi mulatságok csúcspontját a húshagyókeddi események jelentették, amelyek után hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt. Ilyenkor a vidám hangulatot felváltotta a csendesebb időszak, és a házasságot tervezők már a tavaszi esküvőkre készültek.
A farsangi időszak tehát nemcsak a vidámságról és a mulatságokról szólt, hanem komoly közösségi jelentősége is volt a fiatalok párválasztásában. A régi idők falusi farsangjai olyan hagyományokat őriztek meg, amelyek a közösség összetartását és a társas kapcsolatok építését szolgálták.
Surányi Ádám
Címlapfotó : Fortenpan/Milkó
