Február a tél utolsó hónapja, amikor a népi hagyományok és időjóslások már a közelgő tavaszra utalnak. A hónap népszokásai elsősorban a tél elűzéséhez, a farsangi mulatságokhoz és a tavasz első jeleinek figyeléséhez kapcsolódnak.
Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.)
A hónap egyik legjelentősebb vallási és népi ünnepe Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amelyhez számos időjóslás is kapcsolódik. A hagyomány szerint ezen a napon megszentelt gyertyákat használták viharok idején oltalmazó fényként, de a családok otthonában is fontos szerepet játszottak a védelem és a betegségek elleni imádságokban.
Az egyik legismertebb időjóslás a medvelegendához fűződik: ha a medve február 2-án kijön a barlangjából, és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik, mert hosszú tél várható. Ha azonban borús az idő, és nem lát árnyékot, akkor közel a tavasz.
Balázs-nap (február 3.) – A torok védőszentje
Szent Balázs a torokbajok védőszentje, ezért ezen a napon a templomokban Balázs-áldást osztanak. A hiedelem szerint ezzel meg lehet előzni a torokfájást és a betegségeket. A gyermekek védelmezőjeként is tisztelik, így régen iskolásokat is elvittek erre az áldásra.
Dorottya-nap (február 6.) – A fagy és olvadás előrejelzője
A népi megfigyelések szerint, ha Dorottya napján kemény fagy van, akkor hamarosan enyhülés várható. A mondás szerint: „Ha Dorottya locsog, Sándor, József kopog”, vagyis ha ezen a napon olvadás van, akkor márciusban visszatérhet a fagy.
Bálint-nap (február 14.) – A szerelmesek és a madarak napja
A mai Valentin-nap hagyománya Magyarországon is egyre népszerűbb, ám már a régi időkben is léteztek hozzá kapcsolódó népi hiedelmek. A hagyomány szerint Szent Bálint nemcsak a szerelmesek, hanem a madarak védőszentje is, mert ezen a napon kezdenek el párt keresni a madarak a tavaszi fészekrakáshoz.
A népi kultúrában Bálint-naphoz kötődtek szerelmi varázslatok is. A lányok például úgy tartották, hogy ha ezen a napon meglátják leendő férjüket, akkor azzal kötnek majd házasságot.
Jégtörő Mátyás (február 24.) – A tél utolsó próbája
Mátyás napjához szintén időjóslás kötődik. A népi mondás szerint: „Ha Mátyás jeget talál, összetöri, ha nem talál, csinál”, vagyis ha ezen a napon hideg van és fagy, akkor hamarosan enyhülés várható, de ha nincs jég, még jöhet kemény hideg.
Farsang – A télbúcsúztató időszak
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig tartó időszak, amely februárban éri el a csúcspontját. Ez az ünnepkör a mulatságok, lakomák és maskarás felvonulások ideje volt. A legismertebb magyarországi farsangi esemény a mohácsi busójárás, amelynek célja a tél elűzése és a tavasz köszöntése.
A farsangi szokások közé tartoztak a bolondlakodalmak, álarcos bálok és a dramatikus játékok, amelyek során a közösség tagjai kifigurázták a mindennapi élet szereplőit.
Összegzés
Február tehát nemcsak a tél utolsó hónapja, hanem számos érdekes és régi hagyomány időszaka is. A népi időjóslások és szokások máig élnek a vidéki közösségekben, emlékeztetve minket arra, hogy az emberek régen mennyire szoros kapcsolatban éltek a természettel. A farsangi mulatságoktól a tél végi időjóslásokig ez a hónap a változásról, a tavasz várásáról és a természet éledéséről szól.
