A rengés a jelenlegi ismeretek alapján nem kapcsolódik sem a mostani horvát, sem a korábbi görög rengésekhez.
2025. február 13-án (magyarországi) helyi idő szerint 00:03 perckor 2,4 magnitúdójú földrengés volt Magyarországon, Pannonhalma térségében, 13 km-es mélységben, írta közösségi oldalán a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
A lakosság az epicentrum közelében érezhette, az Obszervatóriumba ezidáig Pérről érkezett 3 bejelentés.
A rengés a jelenlegi ismereteink alapján nem kapcsolódik sem a mostani horvát, sem a görög rengésekhez.
Mi áll a Pannonhalma térségében kipattant kisebb földrengés hátterében?
Az esti pannonhalmi rengés az ÉK-DNy irányú Rába-vonal környezetében történt, amely az ÉNy-ra fekvő Ausztroalpi-egységet választja el a tőle DK-re elhelyezkedő Dunántúli-Középhegységi-egységtől.A közelmúltban Magyarszecsőd, Beled és Rábapatona közelében történtek a Rába-vonal környezetéhez kapcsolódó 4-es magnitúdót meghaladó rengések sorrendben 2003, 2004 és 2011-ben.
A jellemzően körülbelül 10 kilométeres mélységben kipattanó rengések arra utalnak, hogy a Rába-vonal és környezete most is aktívan deformációt szenved az említett két tektonikai egység között (Süle et al., 2020).
Ahogy látható a Pannonhalma térségében körülbelül 13 kilométer mélységben kipattant földrengés legvalószínűbben a hazánk területén jelenleg is aktív (neotektonikus) balos oldalelmozdulásos szerkezeti zónához kapcsolódik (Koroknai et al., 2020).
A feszültség felhalmozódás hajtóereje ebben az esetben is az Adriai-kőzetlemez és a stabil Európai Platform között végbemenő közeledés következtében kialakuló kompressziós erőtér az elmúlt néhány millió évben.
Mint arról beszámoltunk 104 földrengés volt januárban a Kárpát-medencében, melyek közül 79 földrengést emberi tevékenység okozott.
Forrás: 24.hu sokszínű vidék
Fotó: wikimedia commons
