Gergely napja nemcsak a tavasz közeledtének hírnöke, hanem számos hagyomány őrzője is. Eredetileg a diákság ünnepe volt. A naphoz számos megfigyelés, jövendölés is kötődik.
Fotó: hirozon.hu
Eleink régen a márciust Tavaszelőnek vagy Böjtmás havának nevezték. A régi székely-magyar naptár szerint március Kikelet hava.
Régi tavaszkezdő nap
Március 12-e a régi időszámításban tavaszkezdő napnak számított. A Julianus-naptárban erre a napra esett a tavaszi nap-éj egyenlőség is.
A Gergely görög eredetű férfinév, a Grégoriosz, latinul Gregorinus névből származik, több híres pápa neve. Jelentése: éberen őrködő.
Fotó: alchetron.com
A Gergely-nap március 12-i ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, aki elődjét, I. Nagy Szent Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak.
A II. vatikáni zsinat óta a katolikus egyház szeptember 3-án emlékezik meg Nagy Szent Gergely pápáról, Gergely-napi népszokásaink azonban március 12-hez fűződnek.
Antonio Vivarini – Szent Jeromos (balra) és Szent Gergely, egy 15. századi festményen
Fotó: katolikus.hu
Gergely-napi megfigyelések, szokások
Gergely napjához elsősorban időjárás- és termésjósló szokásokat kapcsol a magyar néphagyomány.
Gergely, az időjósló
A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „megrázza még szakállát Gergely“, vagyis előfordul, hogy e napon havazik.
Fotó: penzcentrum.hu
Egy másik jövendölés szerint, ha “Gergely napján zivatar, nem lesz jó idő hamar”.
Eleink megfigyelték, március 12-e rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz.
Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő.
Megfigyelték azt is, hogy ezen a napon gyakran szelesre fordult az időjárás – erre utal az alábbi mondás.
Gergely-napi szél, Szent Gyögy-napig él.”
Fotó: metkep.hu
A Somogy vármegyei mesztegnyőiek a kalendáriumi rigmust is tudják: „Gergely napja ritka, ha jó, Hideg, szeles, sokszor van hó.“
Termésjósló szokások
Gergely napján sokfelé elkezdték a tavaszi munkákat, vetettek a böjti szelek ellenére is.
Fotó: forumhungaricum.hu
Topolyán (Vajdaság) ezen a napon szórták el a mákot, mert úgy vélték, hogy akkor nem lesz férges.
Fotó: hellovidek.hu
A népszokások között szerepelt a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére alkalmas időpont megjelölése is, mely a tavasz és a termékenység köszöntését szimbolizálta.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Csépán Gergely hetében vetették a krumplit.
Fotó: agrarszektor.hu
Szlavóniában Gergely és József napja között vetik a lent.
Fotó: hobbikert.hu
Károlyi Sándor följegyzései között olvassuk, hogy Gergely napján az erdődi (Szatmár vármegye) Donát-kápolnában bemutatott misével kezdődött a tavaszi szőlőmunka.
Zalaszentbalázs szőlősgazdái úgy vélték, hogy a Gergely napján metszett tőkékről ősszel sok bort szüretelnek.
Sok helyen ekkor metszették szőlőjük sarkaiban lévő négy tőkét, a néphit szerint ugyanis a négy sarok védelmet nyújtott a kártevők ellen, így a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni.
Fotó: borespiac.hu
Gergely-napi hiedelmek
Gergely napjához a magyar néphit számos hiedelmet társít.
Gergely-vessző
Gergely napján régen a falusi gyerekek kimentek a falu határára zöldelő, vagy barkaágat keresni. Amely család gyermeke ilyen ágat talált, annak a családnak, a néphit szerint a következő nyáron nem veri el a jégeső a vetését.
Kalotaszegen régen ezt az ágat házról házra vitték és ezért ajándékot kaptak. Mindenki szívesen fogadta őket, mert a néphiedelem szerint ahová a gyerekek nem vitték be a Gergely-vesszőt, annak a háznak az állatait valami baj éri.
Fotó: Pixabay
Házasságjósló nap
A lányok sem maradtak ki a keresésből. Amelyik lány olyan barkát talált, amelyen a rügyek száma páros, az a jövő Gergely-napig a néphiedelem szerint férjhez megy.
Gergelyesek
Régen e napon a gyerekek elindultak bejárni a falut acélt és tűzkövet tartva kezükben. Ipolyi Arnold feljegyzései szerint ilyen köszöntőt mondtak: „Acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek.” Azzal az acélt úgy vágták földhöz, hogy az egy darabig forogjon. A tavaszba forduló napot idézték meg ezzel. A Gergely-napot köszöntő fiúkat gergelyesnek hívták.
A szokás valószínűleg még a táltosok idejébe nyúlik vissza, amikor mágikus eljárásokkal próbálták befolyásolni a természetet és bűvös imákkal jó termést kérni.
Gergely-napi tilalmak
Székelykevén (Dél-Bánság) azt tanácsolták, hogy a földeken dolgozó ember még kint rázza ki bocskorából a földet, mert ha hazaviszi, nem lesz jó a termés.
Fotó: pasztormuves.hu
A gazdának arra is vigyáznia kellett, hogy a vetés előtti éjjel ne aludjon a feleségével, mert üszkös lesz a búzája.
Hasonló okból pénteken se vessen, de tökös rétest se süssön búzavetésig a háziasszony.
Fotó: sobors.hu
Régi tanévkezdés
Régen nemcsak a tavasz kezdődött március 12-én, de a Gergely-nap volt az iskolakezdés napja. Csak a 19. században lett általános, hogy ősszel kezdődött az új tanév.
Fotó: Fortepan
Gergely-napi népszokások
Földesi Béla magyar néprajzkutató a középkorig visszamenőleg járt utána a fellelhető Gergely-napi népszokásoknak.
Gergely-járás
Egészen a XVII. század közepéig a szegény diákok Gergely-járásra indultak, később a Gergely-járást Szent Balázs napjához kötötték, ami február 3-ra esik.
Fotó: versnaptar.blog.hu
A Gergely-járás országosan ismert volt. Célja elsődlegesen az adománygyűjtés, később áttevődött a hangsúly az iskolába való verbuválásra. A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették.
Fotó: nepszokasok.hu
Egy üdvözlő, hírnök szerepét betöltő fiatal kopogott az ajtón, majd belépve a háziak felé fordult a kérdéssel:
„Megengedik-e Szent Gergely napját köszönteni?”
Amint a beleegyezést megkapták, kezdetét vette az éneklés és a versek előadása. Jókívánságokat mondtak, és végezetül adományokat gyűjtöttek, saját maguk eltartására és tanulmányaik folytatásához.
Az idő teltével a diákok már nemcsak maguk taníttatásához gyűjtöttek, hanem tanítójuknak is, melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek.
Fotó: opusztaszer.hu
A szokás azonban az idők folyamán egyszerűsödött. Az iskolás gyermekek dobbal, zászlóval, pántlikásan felöltözve, s csaknem minden házba beköszönve, dalolás közt bejárták a falut, vagy várost, hogy a még iskolába nem járó gyermekek kedvet kapjanak a iskolába járásra.
A Gergely-járás legtovább a Dunántúlon, a Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn, élő gyakorlatát napjainkban már csak szórványosan lehet megtalálni.
A Csallóközben Gergely napján tojást szedtek az iskolás gyermekek, bizonyos éneket énekelvén Gergely „doktor“ tiszteletére, a tojásokat a tanító számára szedték.
Csökölyi Gergely-járás
Bálint Sándor az Ünnepi kalendárium című könyvében a csökölyi (Somogy vármegye) Gergely-járást mutatja be egy helyi kézirat alapján.
„Az iskola akkoriban Gergely napján kezdődött. Az új diákok szülei már előző nap elvitték természetbeli ajándékaikat a mesternek. A nagyobb diákok beszaladozták a falut, hogy az ünnepre minél több és szebb szalagot gyűjtsenek. Szíjjas bocskoraikat kétszer is beitatták marhafaggyúval, hogy minél tetszetősebb legyen. A nagyobb deákok ünneplőbe öltöztek. Kalapjukon hatalmas művirág bokréta, kezükben szalagokkal felékesített mogyorófa pálca. Megbeszélt helyen összegyülekezve, elindultak azokhoz a házakhoz, ahol új deáknak valók laktak. A szülők a bokrétás toborzókat tojással, süteménnyel, pénzzel ajándékozták meg.“
Fotó: kaposvarmost.hu
Muravidéken, Göntérházán még élő népszokás a Gergely-járás. Felpántlikázott kalappal indulnak a Gergely-járók. A pántlikát a rokon lányoktól kapják. A csoport vezetője fakardot visz, melyre egy darab paprikás füstölt szalonnát tűznek. Kosarat és erszényt is visznek magukkal, hogy összegyűjtsék az adományokat, amelyeket aztán megosztanak egymás között.
Szeged környékén Újkígyóson, Csanádapácán a múlt század hetvenes éveiben még ismerték a szokást.
A Gergely-járás szokását az 1990-es években sokfelé (pl. Kaposváron, Somogyjádon) más formában felújították, ugyanis az iskolás gyerekek átmennek az óvodába „iskolásokat toborozni.“ A népszokás célja ma már inkább a közösségépítés, hagyományőrzés, valamint az elődök tiszteletét szolgálja.
A Gergely-járás megihlette a magyar népdalokat gyűjtő Kodály Zoltánt is.
A Gergely név a népnyelvben
Elterjedt a szólás: mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.
A Gergely-napi virág a hóvirág Veszprém környékén elterjedt népi neve.
Fotó: Pixabay
Gergely-víz – a templomok, és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő használatát. A II. vatikáni zsinat után nem használatos.
Gergely napja nemcsak egy keresztény ünnep, hanem egy olyan hagyomány is, amely a régi falusi iskolák világát idézi meg. A Gergely-járás, az időjárási megfigyelések és a tavaszvárás mind-mind része ennek a jeles napnak. Érdemes emlékezni rá és továbbadni ezt a szokást a következő generációknak is!
Forrás:
arcanum.com, tudasbazis.sulinet.hu, lexikon.katolikus.hu, mek.oszk.hu, jelesnap ma7.sk
