A Rétközben mindig is közel voltunk a vízhez. A Tisza, a holtágak, a régi halászhelyek úgy szőtték körbe az itteni falvakat, mint láthatatlan fonalak, amelyek összekötik a múltat a jelennel. Mégis, ha ma ránézünk a statisztikákra, kiderül: Magyarország halfogyasztása messze elmarad az európai átlagtól. A hal sok helyen ünnepi fogás maradt – holott valaha a hétköznapok része volt.
Pedig lenne miből válogatni. A környékbeli tavak, halgazdaságok és a Tiszából származó édesvízi halak olyan minőséget képviselnek, amely méltán kerülhetne gyakrabban a rétközi családok tányérjára is. Bár a Tiszáról már nem igen vehetünk halat, hacsak nem találunk valami helyi horgászt. A friss, helyben termelt hal nemcsak finomabb, hanem környezetbarátabb választás is: nincs hosszú út, nincs felesleges csomagolás, csak tiszta, természetes alapanyag.
Miért lenne fontos, hogy több hal kerüljön a rétközi konyhákba?
A válasz egyszerű. A hal az egyik legegészségesebb fehérjeforrás, tele olyan tápanyagokkal, amelyekre ma, a rohanó világban különösen nagy szükségünk van. Omega-3 zsírsavak, könnyen emészthető fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy fittebbek, energikusabbak legyünk.
Ráadásul a régi öregek nem véletlenül mondták: „A hal mindig frissen az igazi.” A helyi termelők, halászok munkáját támogatva nemcsak kiváló alapanyaghoz jutunk, de a közösség erejét is erősítjük.
Piacok, ahol nemcsak halat veszünk, hanem történeteket is
A rétközi piacok hangulatát mindenki ismeri, aki akár egyszer is megfordult egy szombat reggeli forgatagban. A halárusok mosolya, az üstben rotyogó halászlé illata, a frissen kifogott ponty csillogása – mind olyan élmény, amely összeköti a vásárlót a termelővel.
A piac nem csupán adásvétel helye. Kapocs az emberek között, ahol a „Honnan való ez a hal?” kérdésből sokszor hosszú beszélgetés, régi történetek, tanácsok és receptek születnek.
A rétközi halételek újrafelfedezése
A ponty, a harcsa, a süllő – mind ott vannak a helyiek kedvencei között, különösen az ünnepek idején. De miért csak akkor? A modern konyhatechnológia, a friss fűszerek, a régi receptek újragondolt változatai ma már lehetővé teszik, hogy könnyed, gyors és egészséges halételek kerüljenek a hét bármely napján az asztalra.
A sült pisztráng rozmaringgal, a harcsapaprikás csuszával, vagy egy egyszerű citromos halfilé – mind-mind olyan fogás, amely nem kíván bonyolult előkészületet, mégis igazi élmény.
Miért fontos, hogy a hal helyi legyen?
Mert a rövid ellátási lánc ma már nem csak divatos kifejezés. Valós, mérhető előnyökkel jár:
- frissebb alapanyag
- kevesebb szállításból eredő környezetterhelés
- átlátható termelői háttér
- a helyi gazdaság támogatása
Ha tudjuk, hogy a hal melyik tóból vagy halgazdaságból származik, más íze van a falatnak is. Ott van benne a természet közelsége, a tiszta víz, a gondos munka – és egy kicsit ott van benne a Rétköz is.
Visszatérés a gyökerekhez
A hal nem luxus, nem ünnepi különlegesség. A hal a miénk – része a hagyományainknak, a tájunknak, a rétközi identitásnak. Ha újra helyet kap a mindennapjainkban, azzal nemcsak egészségesebben élünk, hanem közelebb kerülünk ahhoz, amit a szüleink, nagyszüleink még jól ismertek: a természet ritmusához.
