Szeged egykor az ország legnagyobb sóelosztó központja volt, azonban a 19. század végén a nagy árvíz teljesen elpusztította a város középkori épületeit. Júniustól a szegedi régészek a Tisza partján végeznek feltárásokat, kutatva a vár egykori falait és a – turisták körében népszerű – rondellát is. Az Indexnek nyilatkozó régész elmondta, szeretnének minél többet megtudni az egykori erőd építéséről.
„A középkori Szegedet az 1879-es árvíz teljesen elmosta. Később a város újjáépítéséhez az egykori vár tégláit használták fel, így a városnak szinte semmilyen épített öröksége nem maradt ebből a korszakból” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Sándor, a Tisza-parti város alpolgármestere. Az elmúlt években kisebb-nagyobb feltárások már folytak a belvárosban, így mozaikszerűen össze lehet rakni, hogyan is nézhetett ki az alföldi város, amely egykor az ország legjelentősebb sóelosztó központja volt.
Idén, június második felében a Móra Ferenc Múzeum régészei a Belvárosi-híd mellett található Rondella, azaz az egykori vízibástya környékén, valamint a rakpart túlsó felén, a Belvedere-palota előtti szakaszon végeznek feltárást. A munkálatok során az utat kilenc méter szélesen és két méter mélyen ássák fel
– közölte az alpolgármester, hozzátéve, a régészeti munkákra azért van szükség, hogy 2026 tavaszán megkezdődhessen a rakpart – régóta tervezett – rekonstrukciója. Nagy Sándor emlékeztetett arra, hogy Szeged átlaghőmérséklete már a délmediterránvárosokéval vetekszik. „A rakpart humanizálásával növeljük a városi zöldfelületet, ezáltal elviselhetőbbé válik a hőmérséklet a nagy kánikulák idején is” – fogalmazott a szegedi politikus.
Megtalálhatják a régóta keresett római kori köveket?
Több mint két évtizede, 2004-ben komoly kutatás folyt Szegeden egy, még 1723-ban elsüllyedt dereglye után, ami római kori faragott köveket szállított Erdélyből a Maros folyón. A történet III. Károly magyar király személyéhez és műgyűjtő szenvedélyéhez köthető, aki a töröktől visszafoglalt területekről műkincseket és különböző tárgyi emlékeket gyűjtetett össze a Habsburg Birodalom központjába, Bécsbe.
Amikor a birodalmi hadsereg építőezrede Gyulafehérvár falainak megerősítését végezte, a kőművesek az egykori római romok faragott köveit is felhasználták. Az építőezred kapitánya, a művelt Guiseppe Ariosti gróf a köveken feliratokat vett észre: felfedezéséről értesítette is a bécsi udvart.
III. KÁROLY, AKI IV. KÁROLY NÉVEN NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁR IS VOLT, MEGPARANCSOLTA, HOGY A RÓMAI KORI EMLÉKEKET SZÁLLÍTSÁK BÉCSBE. HÁROM SÓSZÁLLÍTÓ DEREGLYÉRE PAKOLTÁK A FARAGOTT KÖVEKET, AMELYEKBŐL EGY SZEGEDEN – KIKÖTÉS KÖZBEN – ELSÜLLYEDT.
A 2004-es keresőakcióban a búvárrégészek merüléssel és szonár segítségével is alaposan átkutatták a folyó két híd közötti szakaszát, valamint az egykori kikötő területét. Találtak is egy hajót a mélyben, de a hajótestből vett faanyag vizsgálata bebizonyította, hogy az a 19. század közepén épült, és nem volt semmilyen rakománya.
A szakemberek szerint a keresett kövek már nem a folyó medrében találhatók, hanem a többször megerősített és megemelt partszakasz mögött, valószínűleg a Belvedere-palota és a jelenlegi part közötti út alatt.
Feltárások lesznek a vízibástyán belül is
Szegeden a Belvárosi-híd mellett található a vár egykori vízibástyája, amely jelenleg a turisták és a szegedi fiatalok egyik kedvenc helye.
A nyári feltárás célja, hogy a lehető legmélyebbre leásva megvizsgálhassuk: a középkori építőmesterek miként csatlakoztatták a bástyát a várfalhoz. Vannak régi fotóink, de nem látjuk rajtuk azt, amire igazán kíváncsiak vagyunk. A rondellát nem abból a szögből látjuk, amelyikből nekünk kellene
– magyarázta Horváth Andrea, a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának vezetője.
A szegedi vár a 17. században
Fotó: Wikipédia
A szegedi régészek az egykori bástyán belül is terveznek feltárásokat. Több forrás is beszámol arról, hogy az építményen belül valamiféle vízi emelőszerkezet működött.
„Remélem, hogy sok érdekes és értékes lelettel és információval leszünk gazdagabbak” – tette hozzá Horváth Andrea.
RAKPART MÁSIK OLDALÁN A RÉGÉSZEK AZ EGYKORI VÁR ÉSZAKI FALÁNÁL IS KUTATNAK, AMINEK BÁSTYÁJA A 18. SZÁZAD VÉGÉN A TISZÁBA OMLOTT. AZ ÉPÍTMÉNY ALAPJAI MA IS A FOLYÓMEDERBEN VANNAK. A KÖZELBEN VOLT EGYKOR A VÁROS KIKÖTŐJE IS, AHOL AZ ÉRTÉKES KÖVEKKEL MEGRAKOTT VÍZIJÁRMŰ ELSÜLLYEDT.
„Főnyeremény lenne, ha megtalálnák az elsüllyedt római köveket, de ez most nem cél. Az északi fal maradványaira vagyunk kíváncsiak, és szeretnénk minél többet megtudni az egykori vár építéséről” – mondta el a régészeti osztály vezetője.
(Borítókép: A szegedi rondella. Fotó: Getty Images Hungary)
Cikk forrás: index.hu
