Panyola ismét életre kelti a térség egyik legkülönlegesebb farsangi hagyományát: a település utcáit február 7-én újra ellepik a medvék, gólyák, pulyaszedők és más jellegzetes maskarások. A Szamos-parti falu évről évre nagyobb érdeklődés mellett rendezi meg télűző alakoskodó felvonulását, amely mára a térség egyik leglátogatottabb hagyományőrző programjává nőtte ki magát.
A farsangi időszakhoz kapcsolódó alakoskodás Panyolán több mint egy évszázados gyökerű. Az 1960-as években még néprajzkutatók is dokumentálták a helyi szokásokat, amelyek lényege a tél, a baj, a betegségek és a terméketlenség elűzése volt. A faluban az elmúlt években tudatosan dolgoznak azon, hogy ez a hagyomány fennmaradjon, és minél hitelesebben térjen vissza a közösségi életbe.
A farsangi menetben jellegzetes figurák sorakoznak fel:
– a medve, amely a telet és az erő próbára tételét jelképezi,
– a gólya, amely a tavasz, az újjászületés hírnöke,
– a pulyaszedő, aki tréfás jelenetekkel szórakoztatja a közönséget.
A maskarások házról házra járnak, zajt csapnak, tréfálnak, és a hagyomány szerint „kiűzik a hideget” a faluból. A felvonulást évek óta egy népi lakodalmas jelenet is kíséri, amely a vidék régi lakodalmi szokásait idézi fel.
A program mára jóval több mint egy folklóresemény: a település gasztronómiai kínálata, a disznótoros ételek, a farsangi fánk és a hagyományos szatmári pálinka is vonzza a látogatókat. Délutántól zenés mulatság és táncház vár mindenkit, ahol helyi és vendégzenekarok gondoskodnak a jó hangulatról.
A panyolai télűzés évről évre bizonyítja, hogy a hagyományok nemcsak megőrizhetők, hanem újra élővé tehetők. A falu közössége és a programra érkező vendégek együtt mutatják meg, hogy a farsang a vidék egyik legfontosabb közösségi ünnepe maradt – egyszerre őrzi a múltat és teremti meg a jelen ünnepi hangulatát.
