A schengeni határnyitás jelentősen élénkíti a kelet-magyarországi lakáspiacot.
Románia januári csatlakozása a schengeni övezethez berobbantotta a kelet-magyarországi lakóingatlanok iránti keresletet.
Elsősorban a határhoz közeli településeken jelentek meg a Romániából érkező vásárlók – olvasható az ingatlan.com legújabb elemzésében.
A határ túloldaláról érkező érdeklődések száma január eleje óta éves szinten több mint 90 százalékkal nőtt a Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében eladó lakások iránt.
A legkeresettebb települések között van Debrecen, ahol januárban 890 ezer forint volt az eladó lakások átlagos négyzetméterára. Szintén népszerűnek számítanak a biharkeresztesi, csengeri, és mérki ingatlanok, ezeknél 115-294 ezer forintos négyzetméterárral találkozhatnak az érdeklődők.
Ingatlanpiaci bumm Kelet-Magyarországon
Számítani lehetett a Romániában élők részéről az eladó lakások iránti érdeklődések felfutására. Románia nyugati határvidékén található nagyvárosokban ugyanis az elmúlt években jelentős lakás-áremelkedés történt. Az ingatlan.com-on a határmenti megyékben eladásra meghirdetett lakások és házak iránt 90 százalékkal több érdeklődés érkezett Romániából az év első három hetében az előző év azonos időszakához képest. Főként a határhoz közeli településeken található ingatlanokat keresik a határ túloldaláról érkező érdeklődők
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Mennyi az annyi?
A Romániában élők érdeklődése érthető az ottani magas árak miatt. Kolozsváron 3 ezer euró az átlagos négyzetméterár, ami 1,2 milliós összeget jelent forintban. Temesváron pedig 1700 euró, azaz majdnem 700 ezer forintról van szó, Nagyváradon pedig 1600 eurós, vagyis 650 ezer forint körüli forintosított átlagos négyzetméterár a jellemző.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye települései közül Mérk és Csenger mondható népszerűnek; előbbiben 115 ezer, utóbbiban 184 ezer forint az átlagos ár az ingatlan.com adatai szerint.
Balogh László elmondta, hogy a schengeni határnyitás a következő hónapokban felélénkítheti a kelet-magyarországi kistelepülések ingatlanpiacát. Hosszabb távon viszont kiegyenlítődhetnek az árszintek, aminek következtében az érdeklődés is lanyulhat a határ túloldaláról.
