A Magyar Kultúra Napján nemcsak nemzeti kincseinket, hanem regionális értékeinket is érdemes ünnepelni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos kiemelkedő költőt adott a magyar irodalomnak, akik nemcsak a megye, hanem az egész nemzet szellemi örökségét gazdagították. Ezen a napon különösen fontos megemlékezni azokról, akik Szabolcs földjén születtek, vagy itt találtak ihletet műveik megalkotásához.
Bessenyei György (1747-1811)
A felvilágosodás korszakának kiemelkedő alakja, Bessenyei György Nyíregyházához közeli Bercelen született. Az író, költő és filozófus a magyar nyelv ügyének egyik legjelentősebb képviselője volt. Műveiben a tudomány, a művelődés és a felvilágosult gondolkodás fontosságát hirdette. A „Magyarság” című értekezésében a magyar nyelv és kultúra megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ő munkássága alapozta meg a magyar irodalom modernizációját.
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
Szinte lehetetlen a Magyar Kultúra Napjáról beszélni Kölcsey Ferenc említése nélkül, hiszen e nap éppen az ő egyik legnagyobb művéhez, a Himnusz megírásához kötődik. Kölcsey Szatmárcsekén élt és alkotott, ahol magányosan, de rendkívüli szellemi termékenységgel töltötte éveit. A Himnusz mellett olyan jelentős művek születtek itt, mint a „Parainesis Kölcsey Kálmánhoz” vagy a hazafias költészet más kiemelkedő alkotásai. Kölcsey nemcsak költőként, hanem politikusként és gondolkodóként is maradandót alkotott, és öröksége a mai napig meghatározó része a magyar kultúrának.
Krúdy Gyula (1878-1933)
Bár Krúdy Gyula elsősorban prózaíróként ismert, lírai hangvételű írásai és esszéi a költészet határát is súrolják. Szülővárosa, Nyíregyháza, sok művében megjelenik, a vidéki élet szépségei és melankóliája pedig meghatározó eleme volt írásainak. Krúdy stílusa, ahogyan a múlt emlékeit megidézi, költői érzékenységről tanúskodik. A Magyar Kultúra Napján érdemes felidézni azon műveit, amelyek a szabolcsi tájat és életérzést örökítették meg.
Váci Mihály (1924-1970)
A Nyíregyházán született Váci Mihály az egyik legfontosabb 20. századi magyar költőnk, aki verseiben az emberi lélek rezdüléseit, a társadalmi igazságtalanságokat és az egyszerű emberek sorsát örökítette meg. Olyan verseket alkotott, amelyek ma is aktuálisak, és amelyek az emberek hétköznapjait emelik művészi szintre. Műveiben gyakran visszaköszön szülőföldje, Szabolcs megyéje, amely mély nyomot hagyott költészetében.
Ady Endre (1877-1919)
Bár Ady Endre nem szabolcsi születésű, pályafutása során sok időt töltött a megyében. Szatmárcsekén található sírhelye, amely mára zarándokhellyé vált. Ady költészete a magyar irodalom megújításának egyik legjelentősebb példája, versei a magyarság sorskérdéseitől a személyes drámákig sokféle témát feldolgoznak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez kötődő emlékei és hatásai ma is meghatározóak.
A Magyar Kultúra Napja és a helyi értékek
A Magyar Kultúra Napja remek alkalom arra, hogy ne csak országos, hanem regionális szinten is megemlékezzünk irodalmi nagyjainkról. Szabolcs megye költői a magyar nyelv és kultúra gazdagságát, sokszínűségét bizonyítják. Legyen szó a felvilágosodás gondolkodóiról vagy a modern költészet úttörőiről, ezek az alkotók mind hozzájárultak ahhoz, hogy gazdagabbá tegyék nemzeti örökségünket.
Ahogy ma a Himnuszt hallgatjuk, gondoljunk azokra a költőkre is, akik Szabolcs megye földjén álmodtak és alkottak. Műveik nemcsak a múlt értékeit őrzik, hanem inspirációt adnak a jövő generációinak is.
