A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén
Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.
Nemcsak a legépebb, hanem a legnagyobb is
A Tokajtól 12 kilométerre fekvő Tisza parti község északi sarkában, Rakamaz felett, Tokajjal szemben található hazánk egy kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincse, a legépebben fennmaradt magyarországi földvár.
Ez nemcsak Magyarország, hanem egész Európa egyik legépebben megmaradt földvára,
ráadásul a legnagyobb területűek egyike.
Az itthon fellehető földvárak nagy része még az ókorban, számos pedig az Avar Kaganátus – az avarok 568 és 822 között fennállott európai birodalma – idején épült, vagy az azt követő Árpád-korban.
A szabolcsi földvár, honfoglaló eleink alkotása, a 10. századból való.
A 950 körül emelt háromszög alapú hatalmas erődítmény kitűnő mérnöki alkotás,
ami lényegében egy mesterséges szigetnek tekintendő.
A 33 ezer m2 alapterületű védőmű keleti oldala 323, északnyugati oldala 273, délnyugati oldala pedig 194 méter hosszú, ezzel pedig a legnagyobb hazai földvárnak számít.
A fából s földből épült földvár alapozásához követ is felhasználtak, a fagerendákat ágcsonkokkal illesztették egymáshoz, az ágcsonkok közét pedig döngölt földdel töltötték fel.
A falak a földvár belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasak voltak, az árterület felől pedig egészen 20 méterig nyúltak fel.
A számítások szerint a vár megépítéséhez 326 ezer m3 földet, a tartógerendákhoz mintegy 15.000 m3 fát használtak fel.
Szabolcs vezér, a hét vezér egyikének fia építtethette az erődöt
A földvárat két oldalról a Tisza határolja, míg a harmadik, keleti oldalára egy 7 méter széles, és 3 méter mély csatornát építettek, gyakorlatilag egy mesterséges szigetet hozva létre így, amelynek főbejáratát valószínűleg híd kötötte össze a szárazfölddel.
A vár keleti oldalát a csatorna építésekor felhalmozott földdel erősítették meg.
Az erődítmény három sarkában egy-egy őrtorony állhatott. Szabolcsban egyébként rengeteg honfoglalás kori lelet került elő, amiből sok kutató úgy véli, hogy ezen a tájon volt egykor a magyar nagyfejedelmek szállása.
A környéken számos 10. századi leletet találtak, köztük aranyozott ezüs tarsolylemezeket, aranyveretes szablyákat, vagy turullal díszített hajfonatkorongokat.
