Január 6-a különleges nap a magyar hagyományban. Vízkereszt nem csupán egyházi ünnep, hanem határvonal is: ekkor ér véget a karácsonyi ünnepkör, és ezzel együtt lassan visszatérnek a hétköznapok. A karácsonyfa lebontása, a díszek elpakolása és a házak „megtisztítása” mind ehhez a naphoz kötődnek – nem véletlenül.
Mit ünneplünk Vízkeresztkor?
A keresztény hagyomány szerint Vízkereszt három eseményt foglal magába:
– a napkeleti bölcsek látogatását a kis Jézusnál,
– Jézus megkeresztelését a Jordán folyóban,
– valamint Jézus első csodatételét, a kánai menyegzőn.
Ezek közös üzenete a „megnyilatkozás”: Jézus kilép a világ elé, és megmutatja isteni küldetését. Innen ered a Vízkereszt elnevezés is, amely a víz szimbolikus megtisztító, megújító erejére utal.
A víz, mint védelem és áldás
A Vízkereszthez kapcsolódó egyik legfontosabb szertartás a vízszentelés. A szentelt vizet régen hazavitték a templomból, és egész évben nagy becsben tartották. Úgy hitték, hogy megvéd a betegségtől, a bajtól, a természeti csapásoktól.
A házakban ezzel a vízzel hintették meg a szobákat, az istállót, az állatokat, sőt még a vetőmagot is. A víz nemcsak testi, hanem lelki tisztulást is jelentett: lezárta a mögöttünk lévő időszakot, és új kezdetet adott.
Három királyok, házszentelés, kréta az ajtó fölött
Vízkereszt napján sok helyen házszentelést tartottak. A pap ilyenkor végigjárta a falut, megáldotta az otthonokat, és krétával felírta az ajtó fölé az évszámot és a három király kezdőbetűit:
G + M + B – amely egyszerre utal a bölcsek nevére és a latin áldásra: Christus Mansionem Benedicat – „Krisztus áldja meg e házat”.
Ez a jel nem dísz volt, hanem védelem. Hittek benne, hogy távol tartja a rosszat, a betegséget, a balszerencsét.
A karácsony búcsúja
Vízkereszt napján bontották le a karácsonyfát. A fenyő nem maradhatott tovább a házban, mert úgy tartották, ha túllépi az idejét, szerencsétlenséget hozhat. A díszeket gondosan elcsomagolták, a gyertyákat eloltották, és ezzel véget ért az ünnep.
A régi falusi világban ez nem volt szomorú esemény. Inkább rendteremtés. Tudták, hogy minden időnek megvan a maga helye – az ünnepnek éppúgy, mint a munkának.
Vízkereszt és az időjárás
A néphit szerint Vízkereszt időjárása sok mindent elárult az év további alakulásáról. Ha ezen a napon fagyott, hosszú, kemény télre számítottak. Ha enyhe volt az idő, akkor korai tavaszt reméltek.
Azt is mondták: „Ha Vízkeresztkor csurog, húsvétkor dörög” – vagyis az időjárás előrevetítette az év ritmusát.
Mit jelent ma Vízkereszt?
Ma már kevesebben tartják a régi szokásokat, de az ünnep üzenete nem veszett el. Vízkereszt ma is emlékeztet arra, hogy lezárni legalább olyan fontos, mint elkezdeni. Hogy nem lehet örökké ünnepelni – de ünnep nélkül sem lehet élni.
Ez a nap rendet tesz. A lakásban, a gondolatokban, az időben. Elengedi a karácsonyt, és felkészít arra, ami jön: a tél további próbáira, majd a lassú újjászületésre.
Egy csendes ünnep
Vízkereszt nem hangos. Nincs tűzijáték, nincs vásár, nincs nagy lakoma. Ez egy csendes ünnep, amely nem kifelé, hanem befelé figyel. Talán éppen ezért van ma is szükség rá.
Január 6-án nemcsak a karácsonyfát bontjuk le – hanem lezárunk egy időszakot, és teret adunk az újnak.
