Huszonöt évvel ezelőtt, 2001 márciusában olyan árvíz sújtotta a Felső-Tiszavidéket, amilyenre addig nem volt példa. A hirtelen érkező árhullám településeket sodort veszélybe, emberek ezreit kellett kimenekíteni, miközben az egész ország összefogott a védekezés érdekében.
A rendkívüli árvíz idején több mint 15 ezer ember vett részt a védekezési munkálatokban, köztük hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltók. A szakemberek és az önkéntesek éjjel-nappal, 24 órás váltásokban dolgoztak, hogy megvédjék a településeket a pusztító víztől.
Egyetlen nap alatt métereket emelkedett a víz
Az áradás 2001. március 3-áról 4-ére virradó éjszaka kezdődött a kárpátaljai folyók felső szakaszán. A vízszint drámai gyorsasággal emelkedett.
A vízügyi adatok szerint:
- Tiszabecsnél egyetlen nap alatt 3,6 métert emelkedett a Tisza,
- a március 6-i tetőzésig pedig összesen mintegy 8,5 métert áradt.
Tivadarnál még ennél is gyorsabb volt a vízszint emelkedése:
- egy nap alatt 4,7 métert nőtt a vízszint,
- a tetőzésig pedig mintegy 12 métert emelkedett.
A legnagyobb vízhozamot Tivadarnál mérték, ahol a folyó másodpercenként 4190 köbméter vizet szállított.
Települések kerültek veszélybe
A rendkívüli helyzet miatt a Megyei Védelmi Bizottság elnöke két ütemben húsz beregi település kimenekítését rendelte el.
Összesen:
- 11 191 embert telepítettek ki,
- miközben 6746 helyi lakos a védekezésben maradt és segítette a munkálatokat.
A tűzoltók és a védekezésben résztvevők gátakat építettek, erősítették a töltéseket, értékeket mentettek, és sok helyen bontási munkálatokat is végeztek a további károk megelőzése érdekében.
Több ezer épület rongálódott meg
Az árvíz hatalmas pusztítást hagyott maga után. A kárfelmérések során mintegy 3200 lakó- és önkormányzati épület károsodását regisztrálták.
A kormány vállalta a károk megtérítését, amely akkori értéken 32 milliárd forintot jelentett.
A helyreállítási munkálatok 2001 májusának elején kezdődtek, és a hatalmas összefogásnak köszönhetően még karácsony előtt be is fejeződtek.
Példaértékű összefogás
A tragikus események ugyanakkor egy rendkívüli összefogást is megmutattak.
„Az összefogás rendkívüli volt! Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy bármikor történhet hasonló eset” – hangsúlyozta Vörös Tamás ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.
Kiemelte, hogy ezért is fontosak az árvízvédelmi gyakorlatok, a törzsvezetési felkészülések és az együttműködés a társszervekkel.
Ma a vármegyében egy területi rendeltetésű mentőszervezet, valamint 16 járási és 74 települési mentőszervezet is készen áll arra, hogy szükség esetén segítsen a védekezésben.
A 2001-es beregi árvíz emlékeztet arra, hogy a Tisza nemcsak életet adó folyó, hanem hatalmas természeti erő is, amely tiszteletet követel. Az akkori összefogás azonban azt is bizonyította: baj idején a közösség ereje felülmúlhat minden akadályt.
Fotók: katasztrofavedelem.hu
