A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén a fürge gyíkot választotta az év hüllőjének. A döntéssel egy olyan fajt állítottak a figyelem középpontjába, amely az elmúlt évtizedekben egyre inkább a klímaváltozás és a vízhiány vesztese lett.
Egykor gyakori, ma már sérülékeny
A fürge gyík Magyarországon széles körben elterjedt faj volt:
– üde réteken,
– vízfolyások mentén,
– nedves erdőszegélyekben,
– hegyvidéki kaszálókon egyaránt találkozhattunk vele.
Az utóbbi években azonban ezek az élőhelyek drámaian átalakultak. A tartósan csökkenő csapadékmennyiség, az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a nem megfelelő vízgazdálkodás miatt a nedves gyepek egy része kiszáradt. A fürge gyík így elveszíti természetes élőhelyeit, miközben helyét egyre gyakrabban a szárazabb környezethez jobban alkalmazkodó zöld gyík veszi át.
Milyen állat a fürge gyík?
A faj közepes méretű hüllő: 20–23 centiméter hosszú, amelynek több mint a fele a farokból áll. Kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Eurázsia hatalmas területén megtalálható, Nagy-Britannia déli részétől egészen a Bajkál-tó térségéig.
A gyíkok március végén bújnak elő téli pihenőhelyükről, párzásuk április–május során zajlik. A hímek ilyenkor gyakran össze is csapnak egymással, ami az egyik legkülönlegesebb viselkedési formájuk: a küzdelmek során egyikük – vagy akár mindkettőjük – elveszítheti a farkát.
A nőstények 5–12 tojást raknak, amelyekből a kis gyíkok július végén, augusztus elején kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, éjszakára elbújnak fatörzsek alá vagy üregekbe. A forró, aszályos napokon viszont inkább a reggeli és esti órákban aktívak.
Mi fenyegeti őket?
A szakértők szerint a fürge gyíkot leginkább három tényező veszélyezteti:
- Élőhelyek kiszáradása és eltűnése – az üde gyepek visszaszorulása – vízfolyások menti élőhelyek eltűnése
- A gyepek intenzív mezőgazdasági művelése – kaszálás, talajmunkák, vegyszerhasználat
- Klímaváltozásból eredő aszályos időszakok – a vízhiány miatt folyamatosan csökken a populáció
A faj Magyarországon 1974 óta védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Lakossági segítség is számít
Az MME felhívja a lakosság figyelmét: a fürge gyíkkal kapcsolatos megfigyeléseket bárki feltöltheti az országos hüllőtérképezési adatbázisba. Ezek az adatok fontosak ahhoz, hogy a szakemberek pontos képet kapjanak a faj terjedéséről és állományának változásáról.
A fürge gyík így nemcsak az év hüllője lett, hanem egyben szimbóluma is annak, hogy mennyire törékenyek a hazai élőhelyek – és mennyire fontos, hogy odafigyeljünk rájuk.
