A húsvét nem csupán a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, hanem évszázados népszokások tárháza is – különösen itt, a Rétközben, ahol a hagyományok ma is élnek, élményeket és értékeket örökítenek tovább generációról generációra.
A locsolkodás – víz és élet
Talán a legismertebb húsvéti hagyomány a locsolkodás, amely különösen nagy jelentőséggel bír a Rétköz falvaiban. Húsvéthétfő reggelén a fiúk illatos kölnivel vagy egy vödör friss kútvízzel érkeznek a lányokhoz, hogy – ahogy mondják – „el ne hervadjanak”. Cserébe hímes tojás, csokoládé, sőt, sok helyen egy kis házi sütemény is jár.
Régebben vödörrel locsoltak, sokan még most is így tartják a hagyományt életben, különösen kisebb falvakban, ahol a közösség még szorosabb. A Rétközben gyakori volt, hogy a legények kiskocsival járták körbe a falut, és egész nap tartott a jókedvű locsolkodás.
A hímes tojás – a kézművesség ünnepe
A húsvéti tojásfestés is külön fejezetet érdemel: régen hagymahéjjal, céklalével, diófőzettel színezték a tojásokat, majd viasszal, ecetes tollal díszítették. Ma már sokan modern technikákat is használnak, de az eredeti, kézzel írt, „írókázott” minták egyre nagyobb becsben állnak.
A rétközi asszonyok között máig akadnak olyanok, akik őrzik ezt a kézműves tudást – gyakran nagymamák tanítják meg unokáikat a tojásírásra, mint régen.
Tavaszi ételek, ünnepi ízek
A húsvéti asztal sem maradhat üresen: füstölt sonka, főtt tojás, kalács és torma kerül az asztalra. A Rétközben hagyományosan kemencében sült sárga fonott kalácsot, és házi tojásos túrót is kínálnak, amit az ünnep előtt friss tejből és tojásból készítenek.
Egyes falvakban ma is szokás, hogy a sonkát és tojást a templomban megáldják – ez a gesztus nemcsak hitet, de közösségi összetartozást is jelképez.
Közösségi hagyományok – húsvéti zöldágjárás és játékok
Kevesen tudják, de a Rétköz egyes településein valaha húsvét vasárnapján zöldágjárást tartottak: a lányok zöld ágakkal díszített koszorúkat vittek a karjukon, miközben énekelve járták a falut. E hagyomány a tavasz és az újjászületés jelképe volt.
A gyerekek számára pedig mindig is a húsvéti játékok voltak a legemlékezetesebbek: tojásgurítás, tojásütés vagy a régi jó „kié bírja tovább” tojáscsata, ahol csak egy épen maradó héjú tojás lehetett a győztes.
Húsvét a lelkek ünnepe is
A húsvét nem csupán a locsolkodásról és a finom falatokról szól. A templomokban megtelnek a padok, a közösség együtt ünnepli Krisztus feltámadását – és talán épp ez az, ami igazán különlegessé teszi a húsvétot a Rétközben: a hagyományok nem csupán megtartott, hanem megélt pillanatok.
Ha húsvétkor végigmegyünk a Rétköz falvain, nemcsak díszes porták és vidám gyerekek mosolya fogad, hanem egy olyan közösség, amely a múltat és a jelent is őszintén ünnepli.
