Szabolcsveresmart irányából közelítettük meg a Rétköz egyik legnagyobb csodáját. Ha nyugalomra, csendre, gyönyörű látványra vágysz, akkor ezt neked találták ki. Ha esetleg még horgászni is szeretsz, az már csak grátisz.

„A Hanság, Ecsedi-láp, Kis-Balaton … – aligha van olyan ember az országban, akiben ezekről a szavakról nem egy vadregényes vízivilág vonzó képe idéződne fel. Sajnos be kell vallanunk, hogy a hajdani Szabolcs megye tiszai árterén elhelyezkedő Rétköz neve nagyon kevesek számára ismeretes a szűkebb pátrián kívül. Pedig ha tudnák, hogy nem is oly régen itt volt a Kárpát-medence egyik legnagyobb lápvidéke! Hogy az ősi vízivilágból a Rétköz sok szempontból többet és jobb állapotban őrzött meg, mint a teljesen megsemmisült Ecsedi-láp, a mesterségesen újjáélesztett Kis-Balaton, és a szocialista építkezés hatásait máig ki nem heverő Hanság.” – ezekkel a szavakkal vezeti be dr. Szigetvári Csaba a „Rétköz – egy vízivilág öröksége” c. kiadványát.¹

 Mintegy 1000 méterre a Tiszától, egy gyönyörű helyet véltünk felfedezni, mely 1990 óta a környék lakóinak egyik legkedveltebb kirándulóhelye, de az ország más részein élők ritkán hallhattak eddig róla, pedig a Felső-Tisza vidék 26 éve épült legnagyobb jelentőségű tározója, feltöltött állapotban Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava. 

Most hogyan került képbe?

A tó partján most létrejött és a közeljövőben átadott beruházások nem csak az országban egyedülállóak. 

Fotó: INTERNET Frissmédia

A  Rétköz-tó valójában ősi formáció, amely a Duna, a Tisza, a Balaton és a Velencei-tóval egy időben alakult ki.  10000 évvel ezelőtt, amikor a jégkorszak lejárt.  A jég megolvadt, és elhagyta a folyókat és tavakat a Kárpát-medencében .  A Balaton és a Velencei-tó kis testvéreként a Rétköz évezredek óta zavartalanul élt itt, Kisvárdamban, a Rétköz szívében.  A történelmi időkben még mindig Fehér-tónak hívták.  A Fehér-tót egy régi térkép is rögzítette: 1806-ban, a második magyar katonai felmérés során ezt a térképet készítették, és itt jól látható a Kis-Várda, Döghe, Rozsály, Veresmart és Kékcse között a régi Fehér-tó között.  Ha ezt összehasonlítjuk a mai térképekkel, elképesztő mennyiségű egyetértés tapasztalható: a történeti korszakok Fehér-tó megegyezett a mai Rétköz-tóval.

Fotó: INTERNET Frissmédia

A mai Magyarország területére vetítve azt láthatjuk, hogy a második legnagyobb vízi világunk éppen a rétköz területén volt megtalálható. Az 1800-as évek elejétől kezdődően szabályozták a Dunát, a Tiszát sőt, emellett a Kárpát-medence teljes vízrendszerét, így tavainkat is. A szabályozás célja egyrészt az árvizek megelőzése és a szántóföldek növelése volt. A tervek olyannyira komolyak voltak, hogy pl. 1776-ban a Balaton teljes lecsapolására is tervet készítettek, amit Mária Terézia királynő is ellenjegyzett, de konkrét tervek készültek a Velencei-tó és a Fehértó-tó teljes lecsapolására is. A Kárpát-medence vizeinek 95%-át lecsapolták ekkor az összes lecsapolt terület majdnem fele akkora volt, mint a mai Magyarország! A legnagyobb munkálatok a Sárréten, a Nyírségben, és itt, a Rétközben folytak. A Rétköz esetében a cél az volt, hogy a területet teljesen megszabadítsák a víztől. Mindent le akartak csapolni. Először szabályozták a Tiszát, majd megépítették a Belfő-csatornát, és a Belfőn keresztül lecsapolták az összes kisebb tavat és folyót. A lecsapolt területeken szántóföldeket alakítottak ki. Sajnos így járta Fehér-tó is, neki sajnos nem kegyelmeztek, mint a Balatonnak. 1880-ra ezt is lecsapolták, a helyén csak egy rét maradt. 

Azóta történt egy s más a területen, de a végeredmény minden esetre egy gyönyörű víztározó, melynek egy része mára természetvédelmi terület. 

Az újjászületett Rétközi-tó

 A tó területe tehát természetvédelmi oltalom alatt áll, az itt újjászülető vizes élőhely igazi madárparadicsom.

A Rétközi-tó mára már nem csak a horgászok által kedvelt víztér – a parton egyre több turisztikai fejlesztés is elérhető, így a szabadidejüket a természetben eltölteni vágyók számára is vonzó célpont.