Volt idő, amikor a rétközi udvar nemcsak egy telek volt, hanem maga az élet. Reggeltől estig történt benne valami: állatok hangja, gyerekek nevetése, beszélgetések a kapuban. Ma sok helyen csend van. Túl nagy csend. Egy udvar, ami élt A régi udvaroknak lelke volt. Nem kellett hozzá semmi különös: egy ház, egy kert, pár állat, és…
Volt idő, amikor a tél nem csak egy évszak volt, hanem próbatétel. Amikor a hideg nem kérdezett, a hó pedig nem olvadt el két nap alatt. A régi nagy telek idején a világ lelassult, elcsendesedett, és az ember megtanulta, mit jelent együtt élni a természettel – nem uralni, csak tűrni és alkalmazkodni hozzá. A Rétköz…
Ahogy beköszönt a november, és a reggeli pára lassan felszáll a Rétköz felett, a kertekben mindenhol megjelenik az őszi lomb rojtos, színes takarója. Sokan teherként gondolnak rá, pedig a lehullott levelek igazi kincsnek számítanak – csak tudni kell, hogyan bánjunk velük. Itt, a Rétközben a természet közelsége mindig is meghatározta az emberek gondolkodását: amit lehet,…
