Miközben Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán egymást követik a Fideszt, Orbán Viktort és Seszták Miklóst bíráló bejegyzések, egy lényeges kérdés háttérbe szorulhat a politikai üzenetek között: pontosan mit bizonyítottak eddig a hatóságok? A Seszták Miklós ellen folyamatban lévő büntetőeljárás során valóban több milliárd forint értékű készpénzt találtak. A nyilvánosságra hozott hivatalos közlemény azonban nem állítja, hogy a pénz Seszták tulajdona, és azt sem részletezi, hogy ki, mikor vagy milyen körülmények között helyezte el a rejtekhelyeken.
Tizenkét posztból tíz az ellenzékkel foglalkozik
Magyar Péter Facebook-oldalának legutóbbi tizenkét bejegyzését áttekintve tíz foglalkozik az ellenzékkel, illetve a Seszták-ügyhöz kapcsolódó politikai támadásokkal.
A fennmaradó bejegyzésben a miniszterelnök alkoholfogyasztására utaló tartalmakat osztott meg.
A bejegyzések tematikája mellett azok hangneme is figyelmet érdemel. A miniszterelnök több alkalommal a Fidesz egészét bírálta, és olyan kifejezéseket használt, amelyek nem pusztán politikai kritikát, hanem súlyos erkölcsi és büntetőjogi tartalmú minősítéseket is hordoznak.
A kommentmezőben is aktívan folytatta az üzengetést.
Seszták Miklóst név szerint említette, a Fidesz–KDNP képviselőit pedig arra szólította fel, hogy határolódjanak el pártjuktól, és mondjanak le mandátumukról.
A közösségi médiában zajló politikai vita önmagában természetes jelenség. Egy hivatalban lévő miniszterelnök esetében ugyanakkor különösen érdekes kérdés, milyen arányban jelenik meg a kormányzati tájékoztatás és a politikai ellenfelek bírálata.
Mit közölt valójában az NVVH?
November 13-án a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a Seszták Miklós ellen folyamatban lévő büntetőeljárás keretében több helyszínen kutatásokat végeztek.
A hatóság közlése szerint a november 12-én és 13-án végrehajtott akciók során összesen 5 071 632 000 forintot, 2 658 350 eurót és 1 257 100 amerikai dollárt találtak.
A készpénz egy része erdőkben elásva, más része mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban, illetve széfben elrejtve került elő.
Ezek a hivatalosan közölt tények.
A közlemény azonban nem nevezi meg a készpénz tulajdonosát. Nem állítja, hogy Seszták Miklós ásta el vagy rejtette el a pénzt, és azt sem közli, hogy a politikus személyesen rendelkezett volna az összeggel.
A nyilvános tájékoztatásból az sem derül ki, mikor kerültek a bankjegyek a rejtekhelyekre, kik férhettek hozzájuk, illetve milyen bizonyítékok kapcsolhatják az összeget a vizsgált bűncselekményekhez.
Ez nem jelenti azt, hogy a nyomozóknak nincsenek ilyen bizonyítékaik. Azt jelenti, hogy azokat a nyilvánosságra hozott közlemény nem ismerteti.
Egy ügyben talált pénz nem feltétlenül a gyanúsított pénze
A büntetőeljárásban külön kell választani a készpénz megtalálásának tényét és annak bizonyítását, hogy az összeg kihez tartozik, honnan származik, illetve kapcsolódik-e bűncselekményhez.
A hatóságok egy nyomozás során olyan vagyontárgyakat is lefoglalhatnak, amelyek tulajdonjoga vagy eredete még tisztázásra vár.
A Seszták-ügyben ezért több alapvető kérdés továbbra is nyitott a nyilvánosság számára.
Ki volt a megtalált készpénz tényleges tulajdonosa? Ki helyezte el az összegeket a különböző rejtekhelyeken? Mikor történhetett mindez? Milyen kapcsolat állapítható meg a pénz és a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények között?
És talán a legfontosabb: milyen konkrét bizonyíték támasztja alá, hogy a megtalált pénzhez Seszták Miklósnak személyesen köze volt?
A hivatalos közlemény ezekre a kérdésekre nem ad választ.
A nyomozás érdekeire tekintettel bizonyos információk visszatartása indokolt lehet. A nyilvánosság számára azonban ettől még fontos megkülönböztetni a bizonyított tényeket a feltételezésektől.
A lefoglalás nem jelent bűnösséget
A készpénzt a hatóságok a Magyar Államkincstárnál vezetett hatósági letéti számlán helyezték el.
Ez nem azonos a vagyon végleges elkobzásával, és nem jelenti azt sem, hogy az összeg automatikusan az állami költségvetés bevételévé vált.
A pénz további sorsáról az eljárás során, a bizonyítékok és a jogszabályok alapján kell dönteni.
A büntetőjog egyik alapelve az ártatlanság vélelme. Ennek megfelelően senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági határozat nem állapítja meg.
Ez Seszták Miklósra ugyanúgy vonatkozik, mint bármely más gyanúsítottra.
Az ártatlanság vélelme nem akadályozza a hatósági nyomozást vagy a politikai felelősségről folytatott vitát. Azt viszont megköveteli, hogy a gyanút ne kezeljük már bizonyított bűnösségként.
Magyar Péter politikai következtetései túlmutatnak a hatósági közleményen
A miniszterelnök az ügy nyilvánosságra kerülését követően több bejegyzésében a Fidesz egészére vonatkozó súlyos kijelentéseket tett.
Orbán Viktort maffiafőnöknek nevezte, a Fidesz–KDNP-t pedig bűnszervezetként jellemezte.
Ezek Magyar Péter politikai minősítései. Nem azonosak a hatóság által közzétett ténymegállapításokkal.
A különbség lényeges.
Az NVVH arról számolt be, hogy egy Seszták Miklós ellen folyó büntetőeljárás során nagy mennyiségű készpénzt találtak.
Magyar Péter ezzel szemben az ügyből az egész ellenzéki pártszövetségre és annak vezetőire vonatkozó következtetéseket fogalmazott meg.
A politikai felelősség kérdése természetesen felvethető, különösen egy korábbi minisztert érintő korrupciógyanú esetében. A politikai következtetések azonban nem helyettesítik a büntetőeljárásban szükséges bizonyítást.
A vasárnapi evangélium is a politikai üzenetek részévé vált
November 15-én Magyar Péter a vasárnapi evangélium talentumokról szóló példázatát idézte fel közösségi oldalán.
A földbe ásott talentum története egyértelmű utalásként jelent meg a Seszták-ügyben elásva megtalált pénzre. A miniszterelnök hozzászólásaiban külön is megemlítette Seszták Miklóst.
A bibliai példázat ilyen alkalmazása erős politikai és erkölcsi üzenetet hordoz.
Egy vallási tanításból vett kép alkalmas lehet arra, hogy az olvasók számára könnyen értelmezhetővé tegyen egy összetett közéleti ügyet. Ugyanakkor fennállhat annak a veszélye is, hogy az erkölcsi következtetés megelőzi a tények teljes tisztázását.
A bibliai utalás nem bizonyíték arra, hogy kié volt a pénz, és arra sem, hogy ki rejtette el.
A kormánypártokból is érkeztek elhatárolódó nyilatkozatok
A történethez hozzátartozik, hogy a Fidesz és a KDNP részéről is megjelentek Seszták Miklóssal szembeni kritikus reakciók.
A kormánypárti politikusok közül többen az ügy tisztázását sürgették, és volt, aki a képviselői mandátum visszaadására szólította fel a korábbi minisztert.
Ezek a nyilatkozatok azt mutatják, hogy az ügy politikai következményeiről a Fidesz–KDNP oldalán is vita és állásfoglalás alakult ki.
A politikai elhatárolódás azonban szintén nem azonos a bűnösség jogerős megállapításával.
A Rétköz számára különösen fontos a tények pontos bemutatása
Seszták Miklós Kisvárdához és térségéhez kötődő politikusként hosszú éveken keresztül meghatározó szerepet töltött be a vármegye közéletében.
Az ellene folyó eljárás ezért a Rétköz településein élők számára is kiemelt jelentőségű.
A helyi közvéleménynek joga van megismerni a hatósági eljárás tényeit, a politikai reakciókat és azokat a kérdéseket is, amelyekre egyelőre nincs nyilvános válasz.
Egy több milliárd forintos készpénzlefoglalás súlyos, közérdeklődésre számot tartó fejlemény. A történtek feltárása és a felelősök megállapítása alapvető közérdek.
Ugyanilyen fontos azonban, hogy senkit ne nyilvánítsunk bűnösnek pusztán a politikai nyilatkozatok vagy a közösségi médiában megjelenő bejegyzések alapján.
A valódi kérdés nem az, ki tud erősebbet mondani
A Seszták-ügyben jelenleg két, egymástól elkülönítendő folyamat zajlik.
Az egyik a büntetőeljárás, amelynek feladata a bizonyítékok összegyűjtése, a pénz eredetének és tulajdonviszonyainak tisztázása, valamint az esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása.
A másik a politikai vita, amelyben a szereplők saját értelmezéseiket és következtetéseiket fogalmazzák meg.
A közösségi média gyorsasága miatt a két folyamat könnyen összemosódhat.
A megtalált milliárdok létezése tény. Az viszont, hogy kié volt a pénz, ki rejtette el, és milyen bizonyított kapcsolatban áll Seszták Miklóssal, a nyilvánosságra hozott hatósági tájékoztatás alapján továbbra sem tisztázott.
A közéleti vita szempontjából éppen ezért nemcsak az számít, milyen kijelentéseket tesznek a politikusok, hanem az is, hogy azokból mi támasztható alá bizonyítékokkal.
Mert a politikai kommunikációban elhangzó állításokat végső soron nem a bejegyzések száma, a lájkok vagy a hozzászólások döntik el, hanem a tények.
Fotó: CHAT GPT / AI GENERÁLT FOTÓ
