Hiába hozott januárban néhány napra havat az időjárás, a tél valójában alig adott vizet a földeknek. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a gazdák egyre nagyobb aggodalommal figyelik a határt: a talaj felső rétege gyorsan kiszárad, a tavaszi munkák pedig úgy kezdődtek el, hogy közben szinte mindenki ugyanazt várja – az esőt.
Már a tavasz elején kritikus a helyzet
A nappali hőmérséklet többfelé tartósan 10 fok körül alakul, így a mezőgazdaságban gyakorlatilag hetekkel korábban indult meg az idény. A traktorok már a földeken dolgoznak, a műtrágyát kijuttatták, de a gazdák jól tudják: csapadék nélkül mindez alig ér valamit.
A tél végére ugyanis rendkívül kevés nedvesség maradt a talajban. A hó csak rövid ideig maradt meg, a csapadék mennyisége pedig jóval elmaradt az ilyenkor megszokottól. Emiatt egyre többen tartanak attól, hogy 2026-ban ismét megismétlődhet az, ami tavaly történt: hónapokon át tartó szárazság, majd hirtelen érkező viharok és jégeső.
Szabolcs ismét az ország egyik legveszélyeztetettebb térsége
A mezőgazdasági károk alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye továbbra is az ország leginkább kitett térségei közé tartozik. A tavalyi adatok szerint a teljes hazai agrárkár-kifizetések 17 százaléka ehhez a vármegyéhez kapcsolódott, ezzel Szabolcs közvetlenül Békés mögött a második helyen áll.
A legnagyobb veszteségeket az Alföldön szenvedték el a termelők, és a szakemberek szerint minden arra utal, hogy idén sem lesz könnyebb a helyzet. A csapadékszegény tél és a gyors felmelegedés miatt a vízhiány már március végére érezhetővé vált.
Nem csak az aszály pusztít
A gazdák számára ma már nem egyetlen veszélyforrás jelenti a problémát. Az időjárás kiszámíthatatlanná vált: egyik évben a szárazság, a másikban a jégeső, a vihar vagy a késő tavaszi fagy okoz hatalmas veszteséget.
A tavalyi kárkifizetések alapján a legnagyobb pusztítást az aszály okozta, amely a teljes mezőgazdasági károk 39 százalékáért volt felelős. Ezt követte a jégeső 22 százalékkal, a vihar 20 százalékkal, míg a tavaszi fagyok további 13 százalékot tettek ki.
A szakértők szerint éppen ez a legnagyobb gond: ma már nincs olyan évszak, amelyben biztonságban lenne a termés.
A kukorica és az alma szenvedte meg leginkább
A károk elsősorban a kukoricát érintették, amely a tavalyi veszteségek közel felét adta. A második legnagyobb vesztese a napraforgó volt, de súlyos helyzet alakult ki a gyümölcstermesztésben is.
Különösen nehéz évük volt az almaültetvényeknek, amelyekből éppen Szabolcs-Szatmár-Beregben található az ország legnagyobb része. A szakmai szervezetek szerint tavaly minden idők egyik leggyengébb almatermését takarították be a gazdák.
Az almaültetvényeknél már tavasszal eldőlt a baj
Az alma számára a legnagyobb csapást a tavaszi fagyok jelentették. Az április elején érkező lehűlés az almaültetvények 80-90 százalékát súlyosan érintette, majd május 10-én újabb fagy pusztított, elsősorban az ország északkeleti részén.
Ez azért különösen fájdalmas, mert Magyarország almaültetvényeinek mintegy háromnegyede éppen ebben a térségben található.
A fagyok után sem javult a helyzet. Május nagy részében hűvös, borongós idő uralkodott, kevés napsütéssel és csak minimális csapadékkal. Ez gyengítette a virágzást és a terméskötődést.
A nyár pedig újabb nehézségeket hozott: hosszú heteken át tartó forróság, csapadékhiány és erős UV-sugárzás sújtotta az ültetvényeket. A legsúlyosabb károk az öntözetlen területeken és a homokos talajokon jelentkeztek.
Egyre többen érzik: védekezni kell
A szakemberek szerint a mezőgazdaságban ma már nem lehet arra építeni, hogy „talán idén elkerül bennünket a baj”. Az időjárási szélsőségek olyan gyakran jelentkeznek, hogy a gazdák számára a biztosítás lassan ugyanolyan fontos lesz, mint a vetőmag vagy a műtrágya.
A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek: sokan még mindig kivárnak, és csak késő tavasszal döntenek a biztosításról. Ez azonban komoly kockázatot jelent.
A mezőgazdasági biztosítások ugyanis teljes évre szólnak. Aki később köt szerződést, az nem fizet kevesebbet, viszont addig mindenféle védelem nélkül marad. Ha pedig időközben egy tavaszi fagy, egy jégeső vagy egy hirtelen érkező aszály tönkreteszi a termést, a gazda gyakorlatilag egyedül marad a veszteséggel.
Az állami segítséghez is szükség van biztosításra
Sokan nem tudják, de az állami kárenyhítési rendszerben való részvételhez is elengedhetetlen, hogy a termelő már a káresemény előtt rendelkezzen érvényes mezőgazdasági biztosítással.
Vagyis aki most nem lép időben, később nemcsak a biztosítói kártérítéstől, hanem az állami segítségtől is eleshet.
Versenyfutás kezdődött az idővel
A mezőgazdaságban most mindenki ugyanazt figyeli: mikor érkezik végre az első komolyabb tavaszi eső. Ha a következő hetekben nem jön elegendő csapadék, a most még reménykeltő vetések és ültetvények gyorsan bajba kerülhetnek.
Szabolcs-Szatmár-Beregben különösen nagy a tét. A vármegye gazdái tavaly már megtapasztalták, milyen az, amikor a természet hónapról hónapra újabb csapást mér a földekre. Most attól tartanak: a rémálom még csak most kezdődik újra.
