Ma ha Dombrád neve elhangzik, legtöbben a Tiszára, a vízparti életre vagy a nyári pezsgésre gondolnak. Kevesen tudják azonban, hogy a település egykor a Rétköz egyik kiemelkedő hagymatermesztő központjaként is ismert volt. Egy régi földrajzi leírás szerint Dombrád neve külön említésre került a térség kertészeti kultúrájában.
Egy különleges táj, amely nem mindig kedvezett a földművelésnek
A Rétköz hosszú időn át egészen más arcát mutatta, mint ma. A XIX. század előtti időszakban a tájat mocsarak, időszakos elöntések, ingoványos területek jellemezték. Dombrád környékén a gazdálkodás nem volt egyszerű feladat – sok helyen alig állt rendelkezésre művelhető föld.
Egy helytörténeti feldolgozás szerint a XVIII. században Dombrád jelentős része még vízjárta terület volt, és az élelmiszertermelés gyakran nehézkesen működött.
A nagy fordulatot a vízrendezések és az egyre intenzívebb mezőgazdasági művelés hozta.
A XIX. században megjelent a kertgazdálkodás – és vele együtt a hagyma
A Nyíregyházi Egyetem Rétközről szóló földrajzi szemelvénygyűjteménye egy különösen érdekes megállapítást tesz:
„…a hagyma termesztésében Dombrád… tűnnek ki.”
A szöveg szerint a Rétköz települései között bizonyos növényekre specializálódás alakult ki: míg más falvak inkább káposztatermesztésükről váltak ismertté, Dombrádot a hagymatermesztés emelte ki.
Ez arra utal, hogy a XIX–XX. század fordulójára a helyi gazdálkodás már nem csupán önellátásra termelt, hanem kialakultak olyan kertészeti kultúrák is, amelyekkel a települések külön identitást kaptak.
Miért éppen hagyma?
A hagyma nem véletlenül lehetett népszerű a Rétközben.
A növény jól tárolható, viszonylag kis területen is értékes termést ad, és a korszak paraszti gazdaságaiban alapélelmiszernek számított. A korabeli magyar hagymatermesztés sok helyen kétlépcsős rendszerben működött: előbb dughagymát neveltek, majd abból étkezési hagymát állítottak elő.
A modern agronómiai leírások szerint a hagyma hosszú tenyészidejű növény, amely érzékeny a vízellátásra, ugyanakkor megfelelő körülmények között kiváló hozamot ad.
A Rétköz átalakuló vízgazdálkodása és termőterületei valószínűleg kedvező feltételeket teremtettek ehhez.
Egy eltűnt hagyomány nyomában
Ma már Dombrád neve nem kapcsolódik a hagymatermesztéshez országos szinten.
Az elmúlt évtizedekben Magyarország hagymatermesztése is jelentősen visszaszorult, elsősorban az öntözési nehézségek, a nemzetközi verseny és a gazdasági változások miatt.
Mégis érdekes belegondolni: miközben ma a települést a Tisza és a turizmus miatt keresik fel, egykor olyan időszak is volt, amikor a dombrádi kertekből hagyma került a környék asztalaira.
Lehet, hogy a régi porták udvarán, egy-egy családi történetben még ma is élnek ennek az időszaknak az emlékei.
Ön emlékszik még arra, hogy Dombrádon vagy a környéken termesztettek hagymát? Vannak régi fotói, családi történetei? Írjon nekünk – őrizzük meg együtt a Rétköz múltját!
