Erdélyből Szabolcsba érkeztek: gyergyói polgármesterek és civil vezetők fedezték fel térségünk értékeit

Nemcsak szakmai tapasztalatokkal, hanem új barátságokkal, közös élményekkel és a további együttműködés reményével térhettek haza azok a gyergyói polgármesterek, önkormányzati képviselők és civil vezetők, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében jártak tanulmányúton. A látogatás során a vendégek megismerkedtek térségünk gazdasági eredményeivel, történelmi és vallási örökségével, valamint azokkal a helyi közösségekkel, amelyek a legkisebb településeken is sokat tesznek a hagyományok megőrzéséért. A találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy a közös értékek és célok az országhatárokon túl is összekötik a magyar közösségeket.

Közös gondolkodás a határokon átívelő együttműködés jegyében

A 2026-os pályázati támogatásból megvalósult tanulmányút célja a Hargita és Szabolcs-Szatmár-Bereg közötti kapcsolatok erősítése, a tapasztalatcsere és a közös fejlesztési lehetőségek feltérképezése volt. A programot a Hierotheosz Egyesület, mint Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központ, valamint az Együtt a Jövőnkért Egyesület közösen szervezte. A gyergyói látogatás kezdeményezője Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere volt, a küldöttséget pedig Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke vezette. A résztvevők között Bende Sándor parlamenti képviselő is jelen volt.

A szakmai találkozó során hamar megmutatkozott, hogy a két térség települései számos hasonló kihívással néznek szembe. A helyi gazdaság fejlesztése, a fiatalok megtartása, a civil szervezetek támogatása és a kulturális örökség megőrzése egyaránt fontos feladat a magyarországi és az erdélyi közösségek számára. A látogatás ezért jóval többet jelentett egy hagyományos tanulmányi kirándulásnál: lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők egymás eredményeiből és tapasztalataiból tanuljanak, miközben személyes kapcsolatokat is építenek.

Nyírbátor gazdasági eredményei és egy apró szabolcsi település példája

A delegáció egyik fontos állomása Nyírbátor volt, ahol Máté Antal polgármester fogadta a vendégeket. A városvezető részletesen bemutatta a település gazdasági és iparfejlesztési koncepcióját, valamint az ipari park működését. Az adatokkal alátámasztott előadás betekintést nyújtott abba, hogyan lehet tudatos fejlesztési elképzelésekkel, a helyi adottságok kihasználásával és hosszú távú tervezéssel erősíteni egy vidéki város gazdasági szerepét. A gyergyói településvezetők számára különösen hasznosak lehettek azok a tapasztalatok, amelyek a beruházások ösztönzéséhez és a helyi gazdasági lehetőségek bővítéséhez kapcsolódtak.

A nagyobb városok mellett a kisebb közösségek működése is hangsúlyos szerepet kapott. Garbolc polgármestere, Nagy Roland az erdőháti térség önkormányzati és civil életét ismertette, külön kiemelve, hogy a mindössze mintegy 150 lakosú településen is több aktív civil szervezet működik. A bemutatott példa arra világított rá, hogy egy közösség életképességét nem kizárólag a lakosságszám vagy az anyagi lehetőségek határozzák meg. A helyi összefogás, az önkéntes munka és a közösen megfogalmazott célok a legkisebb falvakban is képesek élénk közösségi életet teremteni. Az esti szakmai programon Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára és a Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központ igazgatója mutatta be az egyesület küldetését, valamint a külhoni civil közösségeket támogató programot, hangsúlyozva a gyergyói partnerszervezettel kialakított együttműködés jelentőségét.

A magyar történelem és irodalom nyomában

A szakmai egyeztetések mellett a látogatás fontos részét képezte Szabolcs-Szatmár-Bereg kulturális és történelmi értékeinek megismerése. A gyergyói vendégek felkeresték Móricz Zsigmond emlékházát és szülőházát, majd Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírjánál és a különleges csónakos fejfáiról ismert református temetőben is látogatást tettek. Ezek a helyszínek nemcsak a magyar irodalom és történelem kiemelkedő emlékhelyei, hanem a közös nemzeti identitás fontos jelképei is, amelyek a határon túli magyar közösségek számára ugyanolyan jelentőséggel bírnak, mint az anyaországban élőknek.

Szatmárcsekén Csoma Zoltán polgármester fogadta a delegációt, és bemutatta a település Himnuszhoz kapcsolódó hagyományait, valamint azokat a kulturális és közösségi rendezvényeket, amelyeket a helyi civil szervezetekkel együttműködve valósítanak meg. A találkozó során szó esett arról is, milyen fontos szerepet tölthetnek be a kisebb települések a magyar kulturális örökség megőrzésében. A résztvevők számára a látogatás egyszerre jelentett történelmi ismeretszerzést és személyes élményt, hiszen olyan helyszíneket járhattak be, amelyek a közös magyar múlt meghatározó alakjaihoz és eseményeihez kötődnek.

Máriapócson a hit és az összetartozás kapott főszerepet

A tanulmányút egyik legkülönlegesebb állomása Máriapócs volt, ahol a delegáció tagjai a vallási és kulturális örökség olyan értékeivel találkozhattak, amelyek az egész Kárpát-medencében ismertek. A vendégek megtekintették a kegytemplomot, a szentélyt és a település régi, Árpád-kori katolikus templomát. Dr. Mosolygó Péter görögkatolikus pap, a Máriapócsi Nemzeti Kegyhely igazgatója részletesen ismertette a zarándokhely történetét, a pócsi Istenszülő-ikon jelentőségét és az első könnyezés 330. évfordulójához kapcsolódó eseményeket. A látogatás különleges lelki élményt jelentett a résztvevők számára, hiszen Máriapócs évszázadok óta a hit, a remény és a közösségi összetartozás egyik meghatározó helyszíne.

A máriapócsi találkozón Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke is köszöntötte a vendégeket, és hangsúlyozta a határ menti együttműködések, valamint a Hargita megyével kialakított kapcsolatok jelentőségét. Pásztor Éva, a Máriapócsért Alapítvány elnöke a helyi civil szervezetek munkáját mutatta be, külön kitérve a Máriapócs és Csíksomlyó közötti együttműködésre. A két jelentős zarándokhely kapcsolata jól példázza, hogy a vallási hagyományok és a közös kulturális értékek miként teremthetnek tartós kapcsolatokat egymástól távol élő közösségek között.

Szabolcsi vendégszeretet és személyes találkozások

A delegáció tagjai a többnapos program során Zajta, Nagyhódos, Csegöld, Túrricse és Fehérgyarmat civil szervezeteivel és helyi közösségeivel is megismerkedtek. A látogatások lehetőséget adtak arra, hogy a vendégek közvetlenül tapasztalják meg a szabolcs-szatmári települések mindennapjait, közösségi kezdeményezéseit és hagyományait. A szálláshelyeket Garbolcon, Nagyhódoson és Kisnaményban biztosították, ahol a közös vacsorák és kötetlen esti beszélgetések tovább erősítették a résztvevők közötti kapcsolatokat.

A szervezők és a vendéglátók számára egyaránt fontos volt, hogy a találkozó ne csupán hivatalos egyeztetésekből álljon. A személyes beszélgetések során a résztvevők megoszthatták egymással településeik örömeit, nehézségeit és jövőbeni elképzeléseit is. Az ilyen alkalmak gyakran legalább annyira értékesek, mint a szakmai előadások, hiszen a későbbi együttműködések alapját sok esetben az egymás iránt kialakuló bizalom teremti meg. A gyergyói vendégek így nemcsak fejlesztési ötletekkel és szakmai tapasztalatokkal, hanem a szabolcsi vendégszeretet élményével is gazdagodtak.

Egy látogatás, amely új együttműködések kezdete lehet

A támogatásból megvalósult tanulmányút résztvevői a beszámolójukban valódi testi-lelki-szellemi körútként jellemezték az együtt töltött napokat. Úgy értékelték, hogy a szakmai programok, a történelmi és vallási helyszínek felkeresése, valamint a személyes találkozások egyaránt hozzájárultak a látogatás sikeréhez. A gyergyói küldöttség értékes tapasztalatokkal, új kapcsolatokkal és közös emlékekkel térhetett haza, miközben a szabolcs-szatmári települések is lehetőséget kaptak arra, hogy bemutassák eredményeiket és közösségi értékeiket.

A találkozó hosszabb távú jelentősége abban rejlik, hogy a most kialakított kapcsolatok a jövőben további szakmai egyeztetésekhez, közös civil kezdeményezésekhez és települési együttműködésekhez vezethetnek. A két térség közötti partnerség nemcsak a hivatalos intézmények kapcsolatáról szól, hanem azokról az emberekről is, akik saját közösségük fejlődéséért dolgoznak, és készek megosztani egymással tapasztalataikat.

A gyergyói delegáció szabolcs-szatmári látogatása ismét megmutatta, hogy a közös nyelv, a történelem, a kultúra és az emberi kapcsolatok olyan hidakat építhetnek, amelyek az országhatárokon is átívelnek. A többnapos találkozó véget ért, de a résztvevők reményei szerint az együttműködés története ezzel korántsem zárult le.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük