Az elmúlt napokban különös látvány fogadta azokat, akik felnéztek az égre: hosszú, egymást keresztező fehér vonalak jelentek meg, amelyek helyenként szinte teljesen behálózták az égboltot. A jelenség november 7-én, szombaton különösen látványos volt, naplementekor pedig aranysárga és narancssárga sávok rajzolódtak ki a horizont felett. Sokan arra lettek figyelmesek, mintha a megszokottnál jóval több repülőgép közlekedne felettünk. De vajon mi történt valójában? Utánajártunk, mit mondanak a meteorológusok és a repüléssel foglalkozó szakemberek.
Szinte összefirkálták az égboltot a repülőgépek
November első napjaiban több helyen is feltűnően sok fehér csíkot lehetett megfigyelni az égen. A Rétköz térségéből származó felvételeken különösen érdekes rajzolatok láthatók: egyes vonalak vékonyan és élesen húzódnak végig az égbolton, mások már kiszélesedtek, és fátyolszerű felhőkké alakultak.
A szombati naplemente még különlegesebbé tette a látványt. A horizont közelében hosszú, egymással párhuzamosnak tűnő, aranyszínű sávok jelentek meg, amelyek szinte rétegekre osztották az eget.
Nem meglepő, hogy az ilyen felvételek sok kérdést vetnek fel. Miért maradnak meg ilyen sokáig a repülőgépek nyomai? Miért van, hogy máskor alig látunk hasonlót? És valóban több repülőgép közlekedett a térség felett?
A magyarázat több kilométerrel a fejünk felett keresendő
A jelenség neve kondenzcsík, amely jellemzően a nagy magasságban közlekedő repülőgépek hajtóművei mögött keletkezik.
A sugárhajtóművek működése során vízgőz is kerül a levegőbe. A repülési magasságban uralkodó rendkívül alacsony hőmérsékleten, megfelelő légköri feltételek mellett apró jégkristályok képződnek, amelyek fehér csíkként válnak láthatóvá.
A kondenzcsíkok tehát lényegében mesterséges eredetű, jégkristályokból álló felhők.
A kialakulásuk azonban nem automatikus. Ugyanaz a repülőgép egyik napon hosszú, jól látható csíkot hagyhat maga után, máskor pedig szinte semmilyen nyoma nem marad.
Ennek oka elsősorban a magaslégköri levegő hőmérsékletében és nedvességtartalmában keresendő.
Miért maradhatnak meg akár órákig?
Sokan úgy gondolják, hogy a repülőgépek kondenzcsíkjainak néhány másodperc alatt el kellene tűnniük. A valóságban azonban a megmaradásuk időtartama rendkívül változó.
Ha a repülőgép olyan légrétegben halad, ahol a levegő a jégkristályok szempontjából kellően nedves, a kondenzcsík hosszú ideig fennmaradhat.
A magasban fújó szelek közben fokozatosan széthúzhatják, megcsavarhatják és kiszélesíthetik a fehér vonalakat.
Egy eredetileg néhány méter szélesnek látszó csík idővel nagy kiterjedésű, fátyolfelhőszerű képződménnyé alakulhat.
Ezért fordulhat elő, hogy a nap folyamán keletkezett kondenzcsíkok egymásra rakódva estére már szinte összefüggő felhőréteget alkotnak.
Tényleg több repülőgép közlekedett a Rétköz felett?
Ez az egyik legérdekesebb kérdés, de a válasz nem feltétlenül az, amire elsőként gondolnánk.
A VEOL októberben Horváth András fizikust kérdezte meg egy hasonló, a Bakony térségében megfigyelt jelenségről.
A szakember magyarázata szerint a kondenzcsíkok mennyisége nem mutat közvetlen összefüggést a repülőforgalom nagyságával. Egy forgalmas napon is lehet szinte teljesen tiszta az ég, ha a magaslégköri viszonyok nem kedveznek a csíkok kialakulásának.
Máskor viszont viszonylag kevés repülőgép is rendkívül látványos rajzolatokat hozhat létre.
Ráadásul a magasban kialakult kondenzcsíkok igen nagy távolságból is láthatók. Ez azt jelenti, hogy az égbolton megfigyelt vonalak egy része nem feltétlenül közvetlenül a településünk felett haladó repülőgépektől származik.
A november 7-i rétközi repülőforgalom pontos nagyságáról nem áll rendelkezésünkre ellenőrzött összehasonlító adat, ezért egyelőre nem jelenthető ki, hogy valóban több repülőgép haladt át a térség légterén a megszokottnál.
A szombati időjárás is hozzájárulhatott a látványhoz
A HungaroMet november 7-i meteorológiai jelentése szerint Európa jelentős részének időjárását egy kiterjedt anticiklon határozta meg, amelynek középpontja a Germán–Lengyel-alföld felett helyezkedett el.
A kontinens nagy részén csendes idő uralkodott, többfelé napsütéssel, míg más térségekben köd és rétegfelhőzet alakult ki.
Az ilyen időjárási helyzet kedvezhet annak, hogy a magasban húzódó kondenzcsíkok jól megfigyelhetők legyenek, különösen ott, ahol az alacsonyabb felhők nem takarják el az eget.
Fontos ugyanakkor, hogy a felszínen tapasztalható száraz, napos idő önmagában nem árulja el, mennyire nedves a levegő tíz kilométeres magasságban.
A kondenzcsíkok tartós megmaradását ugyanis elsősorban a repülési magasságban uralkodó légköri viszonyok határozzák meg.
Miért váltak narancssárgává a csíkok naplementekor?
A Rétközből származó felvételek egyik leglátványosabb részlete a naplementében aranyszínűvé váló égbolt.
A jelenség magyarázata a napfény útjában keresendő.
Naplementekor a fény hosszabb utat tesz meg a légkörön keresztül. A rövidebb hullámhosszú kék fény nagyobb arányban szóródik ki a közvetlen napsugárzásból, ezért a horizont közelében a vöröses és narancssárga árnyalatok kerülnek előtérbe.
A magasban található jégkristályok visszaverik és szórják ezt a meleg színű fényt, így a korábban fehérnek látszó kondenzcsíkok látványos, izzó sávokká változhatnak.
Érdekesség, hogy november 7-én Észtországban is beszámoltak egy különleges, narancssárgán világító égi jelenségről. Az ott megszólaló csillagászati szakértő szerint a látványt nagy valószínűséggel naplementében megvilágított repülőgép-kondenzcsík okozta.
Van kapcsolat a Gripenek riasztásával?
A jelenség azért is kelthetett fokozott érdeklődést, mert az elmúlt napokban többször is magyar vadászgépeket riasztottak bombafenyegetéssel érintett utasszállítók miatt.
November 6-án, pénteken a Magyar Honvédség Gripenjei több polgári repülőgéppel kapcsolatban is légvédelmi feladatot hajtottak végre.
Ez azonban nem bizonyít kapcsolatot a szombati kondenzcsíkokkal.
A magasban látható fehér vonalak alapján önmagukban nem állapítható meg, hogy azokat katonai vagy polgári repülőgépek hozták létre.
A rendelkezésre álló információk alapján nincs igazolt összefüggés a NATO-riasztások és a Rétköz felett megfigyelt látványos csíkok között.
Károsak lehetnek a kondenzcsíkok?
A kondenzcsíkok önmagukban nem jelentenek közvetlen veszélyt a földfelszínen tartózkodó emberekre, ugyanakkor környezeti hatásuk tudományos kutatások tárgya.
A National Geographic Magyarország szeptemberben arról számolt be, hogy a tartósan megmaradó kondenzcsíkok hozzájárulhatnak a légkör felmelegedéséhez.
Ennek oka, hogy a magasban kialakuló vékony felhőrétegek nemcsak a napsugárzást befolyásolják, hanem a Föld felszínéről távozó hősugárzás egy részét is visszatarthatják.
A kutatók ezért olyan repülési útvonalak és magasságok alkalmazását vizsgálják, amelyekkel csökkenthető a tartós kondenzcsíkok kialakulása.
A jelenség tehát természetes fizikai folyamatokkal magyarázható, de a repüléshez kapcsolódó környezeti hatásai valódi tudományos kérdéseket vetnek fel.
A különleges égbolt a természet működésébe is bepillantást enged
A november elején megfigyelt látványos égi rajzolatok jól mutatják, hogy a légkörben zajló folyamatok milyen különleges képeket hozhatnak létre.
A kondenzcsíkok megjelenését a repülőgépek mellett a hőmérséklet, a páratartalom, a légáramlások és a napsugarak beesési szöge együttesen befolyásolja.
Egy biztos: a Rétköz felett megfigyelt fehér és aranyszínű sávok látványos példái annak, hogyan találkozik a modern repülés a légkör fizikájával.
Legközelebb, amikor hosszú fehér vonalak keresztezik az eget, érdemes néhány percig megfigyelni őket. Nemcsak egy repülőgép útját láthatjuk, hanem a magaslégkör láthatatlan folyamatait is.
