November megmondta, milyen lesz a tél – így jósoltak időt eleink Márton, Erzsébet, Katalin és András napján

Ma elővesszük a telefonunkat, és néhány másodperc alatt megtudjuk, várható-e fagy, eső vagy havazás. Eleinknek nem volt meteorológiai alkalmazásuk, műholdképük vagy többhetes előrejelzésük. Volt viszont sok nemzedéknyi tapasztalatuk, és figyelték az eget, a szelet, a ködöt, az első havat, az állatok viselkedését és a jeles napok időjárását. November különösen fontos hónap volt: Márton, Erzsébet, Katalin…

Tovább olvasom

Amikor a holtak hazatérnek – honnan ered a halottak napja, és hogyan változott meg az elmúlt ezer évben?

November első napjaiban különös fénybe borulnak a temetők. Virág kerül a sírokra, fellobbannak a mécsesek, és olyan családok tagjai találkoznak egymással, akik talán egész évben alig járnak ugyanazon az úton. Ma már természetesnek vesszük, hogy ilyenkor felkeressük halottainkat. De vajon mióta tesszük ezt? Miért éppen november elején emlékezünk az elhunytakra? Mit jelentett egykor a gyertya…

Tovább olvasom

Kemény telet jósol Dömötör – a mai hideg szél a régi regula szerint nem sok jót ígér

Ha hihetünk a régi népi időjóslásnak, érdemes lehet felkészülni a télre: október 26-án, Dömötör napján ugyanis a hideg szelet a kemény tél előjelének tartották. A több évszázados megfigyelés idén különösen érdekes, hiszen a HungaroMet előrejelzése szerint ma nagy területen élénk, időnként erős északnyugati szél fúj, keleten pedig az északi szél élénkül meg. A régi regula…

Tovább olvasom

Orsolya ma „megmutathatja”, milyen lesz a tél – őseink október 21-én már a következő hónapokat figyelték

Október 21-e, Orsolya napja a régi paraszti kalendárium egyik érdekes időjósló napja volt. Eleink úgy tartották, hogy amilyen idő ezen a napon uralkodik, abból következtetni lehet a közelgő télre, sőt egyes vidékeken egészen karácsonyig próbáltak előre tekinteni. A mai meteorológia természetesen nem tekinti tudományos előrejelzésnek az ilyen regulákat, mégis izgalmas belegondolni: amikor még nem voltak…

Tovább olvasom

Amikor Szent Mihály „bezárta” a nyarat – egy nap, amelyhez régen az egész falu igazította az életét

Szeptember 29-e, Szent Mihály napja ma sokak számára csupán egy névnap a naptárban, elődeink életében azonban az ősz egyik legfontosabb fordulópontja volt. A pásztorok hazahajtották az állatokat a legelőkről, elszámoltak a gazdákkal, vásárok és mulatságok kezdődtek, miközben a természet változásaiból a közelgő télre próbáltak következtetni. A Rétköz egykori állattartó, földművelő világában is könnyű megérteni, miért…

Tovább olvasom

Egy kenyér története a búzaföldtől az ünnepi asztalig – miért az új kenyér ünnepe augusztus 20.?

Ott van szinte minden magyar család asztalán. Megvesszük a boltban, felszeleteljük, megkenjük, és sokszor bele sem gondolunk, milyen hosszú út vezetett egykor egyetlen vekni kenyérig. Pedig volt idő, amikor egy rossz aratás nem egyszerűen azt jelentette, hogy drágább lesz a kenyér, hanem azt, hogy nehéz hónapok, akár nehéz tél várhat egy családra. Augusztus 20-án Magyarország…

Tovább olvasom

Miért kerül fonott kalács a húsvéti asztalra?

Kevés étel kapcsolódik annyira a húsvéthoz, mint az illatos, frissen sült, aranybarna fonott kalács. Ott van a húsvéti sonka, a főtt tojás és a torma mellett, sok családban pedig elképzelhetetlen nélküle az ünnepi reggeli. De vajon miért éppen kalács kerül az asztalra, és mit jelképez a fonott forma? A válasz jóval több, mint egy egyszerű…

Tovább olvasom

„Sándor, József, Benedek…” – Ma érkezik a tavasz a néphagyomány szerint

Március 18., Sándor napja a magyar néphagyományban nem csupán egy névnap, hanem a tavasz közeledtének egyik legfontosabb jelképe. A jól ismert mondás szerint: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” Ez a népi megfigyelés arra utal, hogy e három jeles nap – március 18., 19. és 21. – környékén általában melegebbre fordul az idő. Mit…

Tovább olvasom