Egy kenyér története a búzaföldtől az ünnepi asztalig – miért az új kenyér ünnepe augusztus 20.?

Ott van szinte minden magyar család asztalán. Megvesszük a boltban, felszeleteljük, megkenjük, és sokszor bele sem gondolunk, milyen hosszú út vezetett egykor egyetlen vekni kenyérig. Pedig volt idő, amikor egy rossz aratás nem egyszerűen azt jelentette, hogy drágább lesz a kenyér, hanem azt, hogy nehéz hónapok, akár nehéz tél várhat egy családra. Augusztus 20-án Magyarország…

Tovább olvasom

Miért kerül fonott kalács a húsvéti asztalra?

Kevés étel kapcsolódik annyira a húsvéthoz, mint az illatos, frissen sült, aranybarna fonott kalács. Ott van a húsvéti sonka, a főtt tojás és a torma mellett, sok családban pedig elképzelhetetlen nélküle az ünnepi reggeli. De vajon miért éppen kalács kerül az asztalra, és mit jelképez a fonott forma? A válasz jóval több, mint egy egyszerű…

Tovább olvasom

„Sándor, József, Benedek…” – Ma érkezik a tavasz a néphagyomány szerint

Március 18., Sándor napja a magyar néphagyományban nem csupán egy névnap, hanem a tavasz közeledtének egyik legfontosabb jelképe. A jól ismert mondás szerint: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” Ez a népi megfigyelés arra utal, hogy e három jeles nap – március 18., 19. és 21. – környékén általában melegebbre fordul az idő. Mit…

Tovább olvasom