Nagyhalász, Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Gávavencsellő, Balsa, Szabolcs, Rakamaz és Nyírtelek – csak néhány állomás abból a különleges kerékpáros örökségkörből, amely a Rétköz múltját, népi kultúráját, műemlékeit és egy mára szinte teljesen eltűnt vízi világ emlékeit fűzi fel egyetlen útvonalra. Az Örökségtúra „Rétközi kör” elnevezésű ajánlata nem egyszerű kerékpározás: közel száz kilométeren keresztül meséli el, milyen volt ez a vidék akkor, amikor még a Tisza és ezernyi ér szabályozta az itt élők mindennapjait.
Egy táj, amelyet egykor a víz uralt
A Rétköz egyszerre földrajzi és néprajzi tájegység, a Felső-Tisza-vidék nyugati részén, a Tisza és a Nyírség között. Az Örökségtúra ismertetője szerint a terület lényegében a Tisza felső szakaszának szabolcsi mélyártere, amely Tuzsértól Gávavencsellőig húzódik. Régebben a „Rétség” elnevezést is használták rá, amely elsősorban a folyó árterének mocsaras, lápos világára utalt.
A 19. századig valóban a víz határozta meg az egész vidéket. A Tisza számtalan ere hálózta be a tájat, a földművelésre pedig elsősorban a mocsárból kiemelkedő magasabb hátakon nyílt lehetőség. A halászat, a réti gazdálkodás és a vízhez alkalmazkodó életforma nem kiegészítő része volt az itteni mindennapoknak, hanem maga volt az élet alapja. A vizek levezetése és a folyószabályozás után ez a világ fokozatosan eltűnt, az egykori lápi községek pedig mezőgazdasági településekké alakultak át.
Közel száz kilométer a Rétköz és a Nyírség határán
A túra Nyíregyháza Kossuth teréről indul, majd Nagyhalász, Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Gávavencsellő, Balsa, Szabolcs, Rakamaz és Nyírtelek érintésével tér vissza a vármegyeszékhelyre. Az útvonal nagy része kerékpárúton vezet.
Az oldal adatlapja 92 kilométeres túrahosszt ad meg, miközben a részletes leírás egy másik pontján 97 kilométer szerepel. A két adat között tehát eltérés van, ezért indulás előtt érdemes az aktuális útvonaltervet ellenőrizni.
A túra alapját az 1990-es évek közepétől több ütemben kiépített rétközi kerékpárút, illetve a Nyíregyháza–Tokaj kerékpárút adja. A rétközi szakasz mintegy 52 kilométeren köti össze Nyíregyházát többek között Nagyhalásszal, Ibránnyal, Paszabbal, Tiszabercellel, Gávavencsellővel, Balsával és Rakamazzal. A szervezők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a kerékpárút egyes részei mára rossz állapotba kerültek, így helyenként szükség lehet a párhuzamos közút használatára.
Nagyhalásztól Ibrányig már a történelem között tekerünk
Az első nagyobb állomás Nagyhalász, ahol a Csuha–Kállay-kúria várja a kerékpárosokat. Az épület magját a 18. század végén Eördöghfalvi Csuha Tamás emeltette, majd 1830 körül klasszicista stílusban alakították át. Később a Kállay család birtokába került, a 20. században pedig többféle funkciót kapott, mielőtt kulturális célú felújítása megtörtént.
Innen Ibrány következik, amely a Rétköz nyugati részének egyik központja. A helyi hagyomány szerint Ibrány tizenhárom dombra épült, ami jól mutatja, hogyan alkalmazkodtak a régi települések a vízjárta tájhoz: először a kiemelkedő részeket lakták be, később, a szabályozás után pedig fokozatosan a mélyebben fekvő területeket is.
Ibrány honfoglalás kori emlékei különösen értékesek. Esbóhalomon egy 269 sírból álló honfoglalás kori temető került elő, amelynek egyik legszebb lelete egy mitikus állatalakot ábrázoló, aranyozott ezüst hajfonatkorong. A város másik különleges régészeti emléke a Fekete-halom, a vármegye egyik jelentős kurgánja, amelyet Jósa András 1900-ban tárt fel.
Paszab szőttesei és Tiszabercel vízi öröksége
Ibrány után Paszab következik, ahol a híres Paszabi Szőttesház őrzi a település egyik legfontosabb népművészeti hagyományát. A paszabi szőttes a 20. század közepére országos, majd nemzetközi ismertségre tett szert. A Szőttesházban ma is láthatók a régi mintakincset és színvilágot bemutató munkák, valamint néprajzi tárgyak.
Tiszabercel felé haladva a táj ismét egyre közelebb engedi a Tiszát. A kerékpárosok a Tiszatelek–Tiszabercel ártér természetvédelmi terület közelében haladnak, ahol fűz-nyár ligeterdők és tölgy-kőris-szil ligeterdők őrzik a folyó menti táj jellegzetességeit.
Tiszabercelen két különösen fontos állomás is található. Az egyik Bessenyei György szülőháza, a másik pedig a műemléki védelem alatt álló régi szivattyútelep. Utóbbi szinte jelképe annak, hogyan változtatta át a vízrendezés a Rétközt. A gőzüzemű szivattyútelep építését 1895-ben kezdték meg, végső formáját 1903-ra nyerte el, és egészen 1968-ig folyamatosan működött. Ez az ipartörténeti emlék ma is azt a korszakot idézi, amikor az ember elkezdte gyökeresen átformálni a Rétköz vízrendszerét.
Sváb örökség, romos kastély és egy felrobbantott Tisza-híd
A következő jelentős állomás Gávavencsellő. A mai település Gáva és Vencsellő 1971-es egyesítéséből jött létre, története azonban jóval korábbra nyúlik vissza. A 18. század végén a Dessewffy család svábokat telepített az elnéptelenedett Vencsellőre, és ennek az örökségnek az egyik emléke a ma is álló Svábház, amely az 1930–40-es évek falusi lakáskultúráját és a helyi sváb közösség mindennapjait mutatja be.
A település másik látványos emléke a Dessewffy-kastély. A 18. századi barokk mag később klasszicista és neobarokk bővítéseket kapott. Az épület ma nem látogatható, állapota leromlott, mégis jól érzékelteti egykori jelentőségét.
Balsa felé továbbhaladva egy másik különleges történeti emlék következik: az egykori Tisza-híd hídfője. A hidat 1930-ban adták át, és egyszerre vezetett át rajta keskeny nyomtávú vasút és közút. 1944-ben a hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A megmaradt hídfő mellett ma ökoturisztikai látogatóközpont működik, amely a Felső-Tisza és a Bodrog természeti és kulturális értékeit mutatja be.
Szabolcs földvára az út egyik legkülönlegesebb állomása
Balsa után következik Szabolcs község, amely méretéhez képest elképesztő történelmi örökséget őriz. A település az egykori Szabolcs vármegye névadó központja volt, és hatalmas földvára az Árpád-kori térség egyik legfontosabb katonai és közigazgatási központjára emlékeztet.
A túraismertető szerint a szabolcsi földvár Közép-Európa egyik legnagyobb, épségben fennmaradt földvára, amely ma is a település központjában áll. A községben az Árpád-kori templom és a Mudrány-kúria is megtekinthető, így Szabolcs joggal számít az egész örökségkör egyik csúcspontjának.
A további útvonal Rakamaz és Nyírtelek felé vezet, majd visszatér Nyíregyházára. A látnivalók sorában a rakamazi Turul-emlékmű és a nyírteleki Honvédelmi Emlékpark is szerepel. Az oldal látnivalólistája Tokajt és tokaji múzeumokat is említ, miközben az útvonal felsorolásában Tokaj nem jelenik meg külön állomásként, így ezt indulás előtt szintén érdemes az aktuális térképpel egyeztetni.
Nem egyszerű kerékpártúra, hanem utazás egy eltűnt tájba
Talán éppen ez teszi igazán különlegessé a Rétközi kört. Aki végigteker rajta, nem csupán településeket és műemlékeket lát. Egy olyan táj történetét járja végig, amelynek mai arca alig emlékeztet arra, ami itt néhány emberöltővel ezelőtt létezett.
A mocsaras, lápos Rétségből mezőgazdasági táj lett, a vízhez alkalmazkodó régi életmód eltűnt, a Tisza szabályozása pedig alapjaiban változtatta meg az itt élők mindennapjait. Mégis rengeteg nyom maradt: a települések szerkezetében, a kúriákban, a szőttesek mintáiban, a szivattyútelep gépeiben, az egykori hídfőben és azokban a történetekben, amelyeket ma már tudatosan kell megőriznünk.
A Rétközi kör ezért nemcsak sportprogram. Egy közel száz kilométeres időutazás, amely megmutatja, mennyi történet rejtőzik azokban a településekben és tájakban, amelyek mellett sokszor nap mint nap elhaladunk.
