Volt idő, amikor a nyár kezdetét nem a strandolás, a fesztiválok vagy a szabadság jelentette, hanem az aratás. Júliusban a falvak szinte egyszerre ébredtek: a kakasszó után már indultak a földekre az emberek, ahol hosszú, fárasztó napok vártak rájuk. Az aratás nem csupán mezőgazdasági munka volt, hanem közösségi esemény, családi összefogás és életforma is egyben….
Van egy hely, amelyre szinte mindenki mosolyogva gondol vissza. Egy udvar, ahol mindig nyitva állt a kapu. Egy konyha, ahol már reggel sült valami finomság. Egy kert, ahol a paradicsomnak tényleg paradicsomíze volt. Sokunknak ez a hely a nagyszülők otthona volt. A nyári szünet régen nem a külföldi utazásokról vagy az okostelefonokról szólt. Hanem a…
A rétközi falvak utcái régen délutánonként megteltek élettel. Biciklik sorakoztak a kapuk előtt, focimeccsek zajlottak a poros utcákon, a nyári esték pedig sokszor sötétedésig tartó játékkal teltek. Ma sok helyen egészen más a kép. Az utcák csendesebbek lettek, és egyre többen érzik úgy: mintha eltűntek volna a gyerekek a közösségi terekből. De valóban eltűntek –…
Volt idő, amikor a rétközi udvar nemcsak egy telek volt, hanem maga az élet. Reggeltől estig történt benne valami: állatok hangja, gyerekek nevetése, beszélgetések a kapuban. Ma sok helyen csend van. Túl nagy csend. Egy udvar, ami élt A régi udvaroknak lelke volt. Nem kellett hozzá semmi különös: egy ház, egy kert, pár állat, és…
