Kritikusra apadt a Tisza: leállt a tiszalöki vízerőmű – már a folyómederben sétálnak az emberek

Hónapok óta tartó csapadékhiány, rendkívül alacsony vízhozam, egyre szélesebb száraz mederszegélyek és leállított áramtermelés Tiszalökön. A Tisza 2026 nyarán olyan vízhiányos helyzetbe került, amely már nemcsak látványos természeti jelenség: a vízügynek rendkívüli beavatkozásokkal kell elosztania a rendelkezésre álló készleteket. A tiszalöki vízerőmű turbinái leálltak, a víz elsőbbséget kapott az energiatermeléssel szemben, miközben a folyó mentén élők egyre aggasztóbb jeleket látnak.

A tiszalöki lakosok arról számoltak be, hogy olyan területeken lehet ma száraz lábbal végigsétálni, ahol korábban víz állt. A látvány önmagában is drámai, de az elmúlt napok hivatalos vízügyi adatai azt mutatják, hogy a háttérben valóban rendkívüli hidrológiai helyzet áll. A probléma nem egyetlen alacsony vízállású napról szól: a Tisza vízgyűjtőjéről hónapok óta szokatlanul kevés víz érkezik. 

Elfogyott a víz, amelyből áramot lehetett termelni

A Tiszalöki Vízerőmű áramtermelése augusztus végén teljesen leállt. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint sem a vízszint, sem a vízhozam nem volt már elegendő ahhoz, hogy a turbinákat biztonságosan működtessék. A létesítmény normál körülmények között mintegy 12,9 megawatt teljesítményre képes, ám az alacsony vízhozam miatt az utóbbi időszakban már ennek csak töredékét termelte. 

Fontos azonban, hogy a tiszalöki létesítmény elsődleges feladata nem az energiatermelés. A vízlépcső legfontosabb szerepe a Tisza vízszintjének és vízhozamának szabályozása, ezért a jelenlegi helyzetben a megmaradt vízkészlet megtartása és megfelelő elosztása fontosabbá vált, mint az áramtermelés folytatása. A térség villamosenergia-ellátása a leállás miatt nem került veszélybe. 

Az egész év vízhiánya most üt vissza

A helyzet súlyosságát talán egyetlen adat mutatja meg a legjobban: a vízügyi igazgatóság szerint 2026 első nyolc hónapjában a Tisza vízgyűjtőjéről származó lefolyás mindössze az átlagos években megszokott mennyiség körülbelül negyedét tette ki. Közben a hosszú hőhullámok miatt a párolgás is erősebb volt a szokásosnál. 

A hiány így fokozatosan halmozódott. A Tisza-tó korábban még képes volt valamennyire ellensúlyozni a kevesebb beérkező vizet saját tározott készletével, augusztus végére azonban a Kisköre-felsőn mért vízszint megközelítette azt a 610 centiméteres értéket, amelynél a hasznosítható vízkészlet lényegében elfogy. Augusztus 31-én 612 centimétert mértek, és már csak körülbelül 2,1 millió köbméter használható tartalék maradt ebben a tartományban. 

Itt már nem arról van szó, hogy „kevés a víz a Tiszában”. Arról van szó, hogy a vízügyi rendszerben rangsorolni kell, mire jut a rendelkezésre álló készletből.

Tiszalöknél vizet engednek tovább az alsóbb szakaszokra

A kialakult helyzet miatt a vízügy átvette a vízkormányzást az erőműtől. A korábban a lehető legmagasabbra emelt tiszalöki felvízszintet fokozatosan csökkenteni kezdték, hogy többletvizet lehessen továbbengedni a Tisza-tó, a Keleti-főcsatorna és a Körös-völgy felé, ahol ugyancsak súlyos vízhiány alakult ki. 

A vízügyi stratégia jelenleg egyértelmű: az ivóvízellátás, az ökológiai vízigények és a mezőgazdasági vízellátás szempontjai elsőbbséget élveznek. A FrissMédia beszámolója szerint Tiszalöknél a helyiek számára leginkább a megnyitott zsilip tette láthatóvá, hogy megváltozott a vízlépcső szokásos működési rendje. 

A számok is megmutatják, mennyire kevés víz érkezik

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság augusztus 31-i adatai szerint Tiszabecsnél mindössze 28,6 köbméter víz érkezett másodpercenként, Vásárosnaménynál 54,9 köbméter/másodperc volt a vízhozam. A tiszalöki szelvényben augusztus 30-án két mérés alkalmával 49,38, illetve 44,59 köbméter/másodperc értéket rögzítettek. 

A vízállások ugyancsak látványosan alacsonyak. Augusztus 31-én Tiszabecsnél –254 centimétert, Vásárosnaménynál –237 centimétert, a Tiszalök alatti vízmércénél pedig –188 centimétert jegyeztek fel. Szeptember első napjaiban sem következett be érdemi javulás: szeptember 3-án Tiszabecsnél –253, Vásárosnaménynál –238 centimétert mértek. 

A negatív vízmérceérték önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy a folyó „mínuszban” lenne vagy teljesen kiszáradt volna: a vízmércék nullpontja egy rögzített viszonyítási szint. A számok azonban jól mutatják, mennyire mélyen jár most a folyó a megszokott vízállásokhoz képest.

Már a helyiek mindennapjaiban is látszik a változás

A FrissMédia Tiszalökön készített helyszíni riportja ennél sokkal szemléletesebben mutatta meg a helyzetet. Egy helyi horgász olyan területen állt a kiszáradt mederszegélyen, ahol elmondása szerint máskor víz szokott lenni. Beszámolója szerint korábban nem lehetett végigsétálni azon a partszakaszon, ahol most már rendszeresen emberek járnak. 

A rendkívül alacsony vízállás a horgászat mellett a mezőgazdaság, az öntözés és egyes tiszai átkelések szempontjából is problémákat okozhat. Az alacsony vízszint egyes kompok működését is korlátozhatja, miközben az agráriumnak éppen a szárazság miatt lenne különösen nagy szüksége öntözővízre.

Ez a Tisza vízhiányának egyik legnehezebb ellentmondása: minél szárazabb az idő, annál több vízre lenne szüksége a mezőgazdaságnak, miközben annál kevesebb víz áll rendelkezésre.

A Rétköz számára sem távoli történet

Bár a mostani rendkívüli intézkedések egyik központja Tiszalök, a Felső-Tisza állapota a Rétköz számára sem közömbös. Dombrád, Tiszakanyár, Tiszatelek, Ibrány és a folyóhoz kötődő többi település életét évszázadokon át meghatározta a Tisza. A horgászat, a turizmus, a mezőgazdaság és a természetes élőhelyek szempontjából egyaránt alapvető jelentőségű, milyen mennyiségű víz érkezik a folyó felső szakaszairól.

A mostani helyzet ráadásul nem elszigetelt eseményként értelmezhető. A több hónapos csapadékhiány mára a folyó teljes rendszerén láthatóvá vált, a tiszalöki vízerőmű leállása pedig ennek az egyik legfeltűnőbb következménye.

A vízerőmű egyszer majd újraindulhat, ha a Tisza vízhozama ismét megfelelő lesz. A nagyobb kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy mikor érkezik olyan mennyiségű csapadék a vízgyűjtőre, amely valóban érezhető utánpótlást biztosít.

A Tisza most nemcsak alacsony. Figyelmeztet. A szárazra került mederszegélyek, a leállított turbinák és a vízkészletekért folyó rendkívüli vízkormányzás ugyanannak a problémának a különböző arcai: 2026 nyarán egyszerűen túl kevés víz érkezett a folyóba.

Fotók: frismmedia.hu