Alig esik, kiszáradtak a földek, helyenként már az erdőkön is látszanak a vízhiány jelei, miközben a Tisza vízállása tovább csökkent. Július közepén Dombrádnál még 9 centimétert mutatott a vízmérce, augusztus 30-án reggel azonban már –64 centimétert. A HungaroMet legfrissebb adatai szerint az Alföld jelentős része augusztus második felében is kimaradt az érdemi csapadékból, az elmúlt három hónap csapadékhiánya pedig Magyarország nagy részén eléri a 70–160 millimétert. Megnéztük, mit mutatnak valójában a hivatalos adatok 2026 nyarán.
A nyár elején még fel lehetett tenni a kérdést, hogy átmeneti száraz időszakról van-e szó. Augusztus végére azonban jóval egyértelműbbé vált a helyzet. A HungaroMet elemzései egymást követően számolnak be a csapadékhiány fokozódásáról, a rendkívül száraz talajról és az aszály következményeiről. Mindeközben a Felső-Tiszán is tovább csökkent a vízállás.
Az áprilisi szárazság után a nyár sem hozott fordulatot
2026 időjárása megtévesztően kezdődött. Január országosan még az átlagosnál csapadékosabb volt, tavasszal azonban gyökeresen megváltozott a helyzet.
Különösen április volt szélsőséges: az Alföld jelentős részén mindössze a szokásos havi csapadék 1–10 százaléka hullott le.
A helyzet nyárra sem rendeződött.
A HungaroMet végleges júniusi értékelése szerint országos átlagban 39,8 milliméter csapadék hullott, ami mindössze 55 százaléka az 1991–2020-as sokéves átlagnak. Június ezzel 1901 óta a 14. legszárazabb június lett Magyarországon. (HungaroMet)
Északkelet-Magyarországon ugyan előfordultak helyi, intenzív zivatarok – például június elején Tornyospálcán 48 millimétert mértek –, ezek azonban jól példázzák a nyári csapadék egyik problémáját: nagy mennyiség eshet le nagyon kis területen, miközben néhány kilométerrel arrébb szinte semmi. (HungaroMet)
Júliusban már 70–140 milliméteres hiányról írt a HungaroMet
A szárazság júliusban tovább mélyült.
A HungaroMet július 30-i agrometeorológiai elemzése szerint az Alföld egyes területein az egész júliusi csapadékösszeg még az 5 millimétert sem érte el.
Még beszédesebb a hosszabb időszak összehasonlítása: a meteorológiai szolgálat szerint május elejétől július végéig Magyarország túlnyomó részén 70–140 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál.
A HungaroMet ekkor már azt írta, hogy a hő- és vízstressz miatt folytatódik a szántóföldi növények idő előtti száradása, és a természetes vegetáció is megsínyli a helyzetet. (HungaroMet)
A júliusi országos mérési adatok azt is megmutatják, mennyire szélsőséges volt a csapadék területi eloszlása. A HungaroMet állomásai között volt olyan, ahol júliusban 110,6 milliméter hullott, ugyanakkor egy másik mérőhelyen a teljes havi összeg 0,0 milliméter volt. (HungaroMet)
Ezért különösen megtévesztő lenne egyetlen országos csapadékösszegből megmondani, mennyi eső jutott a Rétköz egy adott településére.
Augusztus végére sem érkezett meg az áztató eső
A helyzet augusztusban sem fordult meg.
A HungaroMet augusztus 13-i elemzése szerint a középső és keleti országrész sok területén az azt megelőző 90 nap során mindössze 40–80 milliméter csapadék hullott.
Ez bizonyos helyeken csupán harmada vagy akár negyede a sokéves átlagnak.
Ugyanebben az elemzésben a meteorológiai szolgálat azt írta, hogy bár Kelet- és Északkelet-Magyarországon helyenként 10–30 milliméteres záporok is kialakultak, ezek területi eloszlása nagyon egyenetlen volt. (HungaroMet)
Augusztus 24-ére a HungaroMet szerint főleg az Alföldön az előző 30 napban 10 milliméter csapadék sem hullott, miközben a 90 napos csapadékhiány Magyarország nagy részén már 70–160 milliméter között alakult.
A talaj állapota még súlyosabb képet mutatott: az ország nagy részén a növények számára hasznosítható vízkészlet mindössze 10–20 százalékra csökkent a vizsgált talajrétegben. (HungaroMet)
Augusztus 27-én újabb elemzés következett.
A HungaroMet ekkor már azt írta, hogy az Alföld ismét kimaradt az érdemi csapadékból, és nagy területen még 5 milliméter eső sem hullott az előző 30 nap során.
A 90 napos csapadékhiány továbbra is többnyire 70–160 milliméter volt.
A meteorológiai szolgálat egy különösen erős megállapítást is tett: az ország túlnyomó részén annyira alacsonyra csökkent a talaj nedvességtartalma, hogy ilyen alacsony talajnedvesség évtizedek óta nem fordult elő. (HungaroMet)
Ez már jóval több annál, mint amit egyszerűen egy „száraz nyárnak” nevezhetnénk.
Közben Dombrádnál 73 centimétert apadt a Tisza
A Tisza alakulása különösen érdekes a Rétköz szempontjából.
Július 14-én a dombrádi vízmércén 9 centiméter körüli vízállást mértek.
Augusztus 30-án reggel viszont a helyzet már egészen más volt.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hivatalos adatai szerint 2026. augusztus 30-án 07:15-kor –64 centiméter volt a Tisza vízállása Dombrádnál. (Vízügy)
Ez azt jelenti, hogy július közepéhez képest a vízmérce értéke:
9 cm → –64 cm
vagyis körülbelül másfél hónap alatt 73 centiméterrel csökkent.
Ez már sokkal látványosabb változás annál, mint amit a cikk korábbi változatának elkészítésekor láttunk.
A negatív érték azonban továbbra sem azt jelenti, hogy „mínuszban van a folyó”, vagy hogy elfogyott a víz. A vízállást a helyi vízmérce rögzített nullpontjához viszonyítják.
Ugyanezért nem szabad például a záhonyi és a dombrádi centimétereket egymással közvetlenül összehasonlítani.
Augusztus 30-án hajnalban ugyanis a hivatalos vízügyi adatok szerint:
Tiszabecs: –251 cm
Tivadar: –342 cm
Vásárosnamény: –238 cm
Záhony: –388 cm
Dombrád: –64 cm
Tiszabercel: 198 cm
volt a mérceérték.
Ezek mind saját mérce-nullponthoz tartoznak, tehát nem azt mutatják, hogy egyik helyen hány méterrel „több” vagy „kevesebb” víz található a folyóban. (Vízügy)
És még nincs jele komoly visszaáradásnak
A Hydroinfo augusztus 29-én kiadott hivatalos előrejelzése sem jelzett érdemi vízszintemelkedést Dombrádnál.
A kiinduló reggeli érték –63 centiméter volt, és az előrejelzés szeptember első napjaira is nagyjából –60 és –70 centiméter közötti tartományt valószínűsített, természetesen az időtáv növekedésével egyre nagyobb bizonytalanság mellett. (Hydroinfo)
Vagyis augusztus végén nem látszik olyan felső-tiszai árhullám, amely rövid időn belül gyökeresen megváltoztatná a dombrádi helyzetet.
Szárazság és alacsony Tisza – összefüggnek, de nem ugyanazt jelentik
Jogosan merül fel a kérdés: ha ennyire kevés az eső a Rétközben és az Alföldön, akkor a Tisza alacsony vízállása egyszerűen ennek a következménye?
Csak részben.
A Tisza vízjárását nem kizárólag az határozza meg, mennyi csapadék hullik Dombrádon, Kisvárdán vagy akár egész Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A Felső-Tisza hatalmas vízgyűjtő területének jelentős része Magyarország határain kívül fekszik. A folyó vízhozamára a kárpáti vízgyűjtő csapadéka, a mellékfolyók állapota és számos más hidrológiai tényező is hatással van.
Ezért a Tisza vízállása és a helyi meteorológiai aszály között van kapcsolat, de a kettőt nem szabad egymás szinonimájaként kezelni.
Ami viszont augusztus végére már nehezen vitatható: a száraz időszak tartós, és közben a Tisza is lényegesen alacsonyabbra süllyedt, mint július közepén.
Egyre kevésbé az a kérdés, hogy száraz-e 2026
Júliusban még azt kérdezhettük, hogy vajon rendkívüli száraz időszakról van-e szó.
Augusztus végére már inkább az a kérdés, mekkora lesz a 2026-os vízhiány végső mérlege.
A rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint:
2026 júniusában országosan 45 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál.
Július végére Magyarország nagy részén 70–140 milliméteres hiány alakult ki a május eleje óta lehullott csapadékban.
Augusztus végére a 90 napos deficit már jellemzően 70–160 milliméter volt.
Az Alföld nagy területein augusztus 26-át megelőző harminc napban 5 milliméter eső sem hullott.
A talaj nedvességtartalma sokfelé annyira alacsonyra csökkent, amire a HungaroMet szerint évtizedek óta nem volt példa.
És mindeközben a Tisza Dombrádnál július közepén mért 9 centiméterről augusztus 30-ra –64 centiméterre apadt. (HungaroMet)
Ezek már nem benyomások.
Ezek mérési adatok.
A Rétköz történetének egyik nagy kérdése ismét a víz lehet
A Rétköz múltját hosszú évszázadokon keresztül éppen az ellenkező probléma határozta meg.
A víz.
A Tisza árvizei, a mocsarak, lápok, erek és holtágak világa. Az itt élő embernek sokáig azt kellett megtanulnia, hogyan éljen együtt a túl sok vízzel, majd hogyan vezesse el azt.
2026 nyarán azonban egészen más kép tárul elénk.
Hosszú csapadékmentes időszakok, rendkívül száraz talaj, idő előtt száradó növényzet és egy július közepe óta további 73 centimétert apadó Tisza.
Egyetlen évből természetesen nem lehet éghajlati következtetéseket levonni, és nem lenne tudományosan korrekt azt állítani, hogy egyetlen száraz nyár bizonyít bármit a térség hosszú távú jövőjéről.
De az idei adatok egy kérdést egyre nehezebben engednek el:
mi történik egy olyan vidékkel, amelynek történetét évszázadokon át a túl sok víz határozta meg, ha egyre hosszabb időszakokon keresztül éppen a víz válik hiánycikké?
Erre ma még nincs egyszerű válasz.
Arra azonban már van adatunk, hogy mi történik 2026-ban.
Nagyon kevés az eső. A talaj rendkívül száraz. És a Tisza tovább apad.
Az összeállítás a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Hydroinfo 2026. augusztus 30-ig elérhető hivatalos mérési, agrometeorológiai és vízállási adatain alapul. Augusztus teljes havi klimatológiai értékelése a hónap lezárása előtt még nem áll rendelkezésre.
Írta: Surányi Ádám
