Paradicsom rotyog a befőzőfazékban, paprika kerül az üvegekbe, lassan érkezik a szilva, az almából pedig már sokan tervezik a kompótot, lekvárt vagy az őszi süteményeket. Legalábbis egy átlagos esztendőben. Az idei nyár azonban alaposan átírta a kiskertek megszokott rendjét. A hosszú száraz időszakok és az egymást követő hőhullámok után augusztus végére már jól látszik: nem mindenből kerül annyi a kamrába, mint amennyit tavasszal reméltünk.
A Rétköz és Szabolcs-Szatmár-Bereg kertjeiben generációk óta természetes része az évnek a nyár végi befőzés. Ami ilyenkor a kertből bejön, annak jó része valamilyen formában tovább él ősszel és télen: paradicsomlé, lecsó, savanyúság, lekvár, befőtt készül belőle, vagy egyszerűen bekerül a hűvös kamrába. Csakhogy ahhoz, hogy ősszel legyen mit eltenni, előbb a növénynek túl kell élnie a nyarat. 2026-ban pedig ez önmagában is komoly feladat volt.
A kert idén nem egyszerűen szomjas volt
A kertészkedők tapasztalata önmagában is sokat elmond, a meteorológiai adatok pedig megmutatják, milyen szélsőséges körülmények között kellett fejlődniük a növényeknek.
A HungaroMet augusztus 24-i agrometeorológiai elemzése szerint az elmúlt hetek csapadéka csak kisebb körzetekben enyhítette az aszályt. Az Alföldön az előző harminc napban sokfelé 10 milliméternél is kevesebb eső hullott, az országos csapadékhiány pedig harminc nap alatt jellemzően 30–70 milliméter volt. Még beszédesebb a hosszabb időszak: 90 nap alatt többnyire 70–160 milliméteres hiány halmozódott fel.
Az ország túlnyomó részén a talaj nedvességtartalma mindössze 10–20 százalék körül alakult a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. Augusztus 21-én, csütörtökön pedig ismét 35–39 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet.
Ez már nem az a helyzet, amikor néhány kanna vízzel könnyedén pótolható az, amit az ég nem adott meg.
A paradicsom: sok kert idei nagy túlélője
Kevés növény kapcsolódik annyira a nyár végi kamratöltéshez, mint a paradicsom. Augusztus végén régen is ilyenkor jött el a paradicsomlé és a befőzés nagy időszaka.
A paradicsom szereti a meleget és a napfényt, de a tartósan szélsőséges hőség már neki sem feltétlenül kedvez. A magas hőmérséklet és a vízhiány együtt komoly stresszt jelent, miközben a rendszertelen vízellátás a termés minőségén is nyomot hagyhat.
A kiskertben ezért idén óriási különbséget jelenthetett, hogy valaki tudott-e rendszeresen öntözni, mulcsozta-e a talajt, illetve milyen fekvésű a kertje.
És talán éppen ez az idei nyár egyik legérdekesebb tanulsága: néhány kilométer távolságra egymástól egészen más lehetett a kert története.
Paprika: amikor már a napsütésből is túl sok van
Hasonló a helyzet a paprikával. A melegkedvelő növényről elsőre azt gondolhatnánk, hogy egy forró nyár számára maga a paradicsom. Csakhogy a növényeknél sem igaz, hogy minél több a meleg, annál jobb.
Tartós forróságban a növény vízigénye megnő, a talaj gyorsabban kiszárad, és az erős napsugárzás a termést is megviselheti. Aki rendszeresen tudott öntözni, sok esetben egészen más eredményt láthat most a töveken, mint az, akinek kizárólag a természetes csapadékra kellett hagyatkoznia.
Ez ősszel már az üvegek számán is meglátszik. Kevesebb paprika kevesebb lecsót, savanyúságot és télire eltett termést jelenthet.
Alma és szilva: most derül ki igazán, mit bírtak a fák
A gyümölcsfák története valamivel összetettebb. Egy idős alma- vagy szilvafa gyökérzete egészen más lehetőségekkel rendelkezik, mint egy egynyári zöldségnövényé, de a hosszan tartó szárazság ezeknek a fáknak sem közömbös.
Ráadásul a termés mennyiségét nem lehet pusztán az augusztusi időjárásból megmagyarázni. Az egész vegetációs időszak számít: a virágzás körülményei, a tavaszi időjárás, a csapadék eloszlása, a betegségek és kártevők, valamint természetesen az adott fajta és a kert fekvése is.
Éppen ezért lesz érdekes megnézni, mi történik idén a Rétköz kertjeiben. Van, ahol roskadozik a szilvafa, máshol alig maradt rajta valami. Az egyik udvarban szép az alma, néhány utcával odébb jóval gyengébb lehet a termés.
Az országos statisztika mögött ugyanis mindig ott van több ezer különálló kert története.
A kukorica mutatja talán a leglátványosabban, milyen nyár volt
Ha van növény, amelyen látványosan megmutatkozott az idei csapadékhiány, az a kukorica.
A HungaroMet már július végén arra figyelmeztetett, hogy a víz- és hőstressz miatt folytatódik a szántóföldi növények idő előtti száradása. Augusztus közepén pedig már arról írtak, hogy az elszáradó kukoricán és napraforgón a később érkező eső sem tud érdemben segíteni.
Augusztus 24-re a meteorológiai szolgálat értékelése szerint a kukorica és a napraforgó javarészt elszáradt, és az érkező kisebb csapadék ezen már nem változtatott.
A nagyüzemi táblák és a házikertek természetesen nem teljesen ugyanazok, de a jelenség ugyanarra figyelmeztet: víz nélkül még a nyárhoz alkalmazkodott növények lehetőségeinek is van határa.
Nagyszüleink kamrája biztosíték volt a télre
A kamra régen jóval többet jelentett egyszerű tárolóhelyiségnél. A falusi háztartásban a nyár és az ősz munkájának eredménye sorakozott a polcokon, és egyben megmutatta azt is, milyen esztendőt tudhat maga mögött a család.
Paradicsomlé, lecsó, savanyúság, szilvalekvár, befőttek, alma, hagyma, burgonya – vidéken ezek jelentős részét nem kellett télen megvásárolni. Amit a föld adott, azt igyekeztek úgy feldolgozni, hogy hónapokkal később is az asztalra kerülhessen.
Ez a hagyomány a Rétközben sem tűnt el. Talán kisebbek lettek a kertek, kevesebb az olyan háztartás, ahol szinte mindent maguk termelnek meg, de augusztusban és szeptemberben ma is sok udvarban előkerülnek a befőttesüvegek és a nagy fazekak.
És van valami különös abban, amikor januárban felbontunk egy üveg saját paradicsomlevet vagy szilvalekvárt. Abban nemcsak az íz van benne, hanem az előző nyár is.
Az idei kamra a jövő kertjéről is mesélhet
A 2026-os nyár ugyanakkor feltesz egy komolyabb kérdést is: hogyan kertészkedünk majd, ha az ilyen időszakok egyre nagyobb kihívást jelentenek?
A víz megtartása, a talaj takarása, a megfelelő fajták kiválasztása, az öntözés módja és időzítése egyre fontosabb lehet a házikertekben is. A cél már nem feltétlenül az, hogy minél több vizet juttassunk ki, hanem hogy abból minél kevesebb vesszen el.
A kert ugyanis idén ismét megmutatta: alkalmazkodni tud – de csak egy bizonyos pontig.
RétKert: mutassuk meg együtt, mit bírt ki az idei nyár!
Most pedig a Rétköz Média olvasóihoz fordulunk.
Kíváncsiak vagyunk arra, hogyan alakult az idei termés a környék kertjeiben. Nálatok mit bírt ki a kert? Milyen lett a paradicsom és a paprika? Van alma vagy szilva a fákon? Milyen lett a kukorica? És mi az, ami minden hőség és szárazság ellenére meglepően szépen sikerült?
Küldjetek nekünk fotót a kertről, a termésről vagy akár a már elkészült befőttekről, és írjátok meg azt is, melyik településen készült! A beküldött képekből összeállíthatjuk a Rétköz idei „kerti körképét”.
Mert az országos adatok megmutatják, milyen volt 2026 nyara – de azt, hogy valójában mi kerül idén ősszel a kamrába, a környék kertjei fogják elmesélni.
Forrás: HungaroMet agrometeorológiai elemzések, 2026. július–augusztus.
