Van Nyíregyháza körül egy világ, amely mellett sokan úgy haladnak el, hogy talán nem is sejtik, mennyire különleges. Salamonbokor, Rókabokor, Mohosbokor, Sulyánbokor vagy Halmosbokor neve a helyiek számára ismerősen csenghet, ezek a településrészek azonban egy országosan egyedülálló történelmi örökséget őriznek. Szeptember 12-én kerékpárral lehet közelebbről is felfedezni a tirpák bokortanyák világát a Középkori Templomok Útja Egyesület szervezésében.
A „Tirpák telepesek nyomában 10.” elnevezésű örökségtúrát 2026. szeptember 12-én, szombaton rendezik meg Nyíregyháza nyugati külterületén. A szervezők célja ezúttal sem egyszerűen az, hogy a résztvevők teljesítsenek néhány tíz kilométert: a kerékpározás közben egy olyan sajátos településszerkezet és életforma nyomait ismerhetik meg, amely szorosan összefonódik Nyíregyháza történetével.
Nem egyszerű tanyák: országosan is különleges világ veszi körül Nyíregyházát
A bokortanyák története egészen a 18. század közepéig vezet vissza. Nyíregyháza városának helytörténeti összefoglalója szerint 1753 őszén mintegy háromszáz család érkezett Szarvasról, Békéscsabáról, Mezőberényből és Orosházáról, majd később a Felvidékről is csatlakoztak hozzájuk telepesek. Az evangélikus, részben szlovák nyelvű népességet nevezték később tirpákoknak.
A környező földeken sajátos gazdálkodási rendszer alakult ki. A bokortanyák nem úgy jöttek létre, hogy mérnökök szabályos településeket terveztek volna a pusztába. A gazdálkodók kihasználták a Nyírség természetes adottságait, és gyakran víznyerőhelyek, természetes mélyedések körül alakultak ki azok a szálláscsoportok, amelyekből később a bokortanyák fejlődtek ki.
Ez a településszerkezet annyira sajátos, hogy a bokortanyák 2023-ban bekerültek a Magyar Értéktárba. A város ismertetése szerint ilyen rendszer Magyarországon lényegében Nyíregyháza környékére jellemző, ezért nem csupán helyi, hanem országos jelentőségű örökségről beszélhetünk.
Innen erednek a különös „bokor” nevek
A „bokor” elnevezés a 19. század közepétől terjedt el. A tanyák általában egy központi tér, az úgynevezett tanyaköze köré szerveződtek, a lakó- és gazdasági épületek pedig csoportosan helyezkedtek el. Sok bokor az első vagy valamelyik meghatározó telepes családról kapta a nevét, innen ered többek között a Salamon-, Sulyán-, Tamás- vagy Vajdabokor elnevezés is.
A tirpák családok kezdetben sajátos kettős életet éltek. A gazda állandó lakóháza Nyíregyházán volt, miközben a külterületi szállások elsősorban az állattartást és a földművelést szolgálták. Tavasztól őszig sok időt töltöttek kint, majd fokozatosan egyre több család költözött ki véglegesen a tanyákra. Ahogy állandósult a kinti élet, iskolák, közösségek és valóságos apró települések alakultak ki.
A mai kerékpáros tehát nem egyszerűen külterületi utakon halad végig: egy több mint két és fél évszázados településtörténet nyomai között teker.
Megújuló és eltűnő tanyák mellett vezet az út
A szervezők jelenlegi tájékoztatása szerint a túra Nyíregyháza nyugati külterületének bokortanyás világát járja be. Aszfaltozott utak mellett homokos dűlőutak is szerepelnek, így a résztvevők egészen közel kerülhetnek a tanyai tájhoz. A program külön érdekessége, hogy nem egy idealizált skanzent mutat be: a mai bokortanyák valóságával is szembesíti a túrázókat.
Az út során megújult porták, ma is gazdálkodó családok, átalakuló vagy elnéptelenedő tanyák, valamint a város terjeszkedésének és az ipari környezet közelségének nyomai egyaránt megfigyelhetők. A szervezők szerint éppen ez a mozaikosság teszi különlegessé a mai tanyavilágot: egymás mellett él a több száz éves örökség és a 21. századi Nyíregyháza.
A bokortanyákhoz kidolgozott örökségút korábbi leírása többek között Halmosbokor tirpák emlékhelyét, Sulyánbokor újjáéledő tanyavilágát, Mohosbokor elnéptelenedő településrészét és Rókabokor régi életmódhoz kötődő emlékeit is kiemeli.
Salamonbokortól Nyírtelekig vezethet a kerékpáros kaland
A 2026-os éves túraterv szerint a tervezett útvonal Nyíregyházáról indul, majd Salamonbokor – Rókabokor – Mohosbokor – Sulyánbokor – Márkóbokor – Halmosbokor – Bedőbokor – Nyírtelek – Jakusbokor – Felsősóskút érintésével tér vissza Nyíregyházára. Az éves programterv 40 kilométeres távot jelöl, míg a szervező aktuális programlistája 36 kilométeres túraként hirdeti az eseményt, ezért a végleges részletes útvonal és táv még módosulhat.
A szervezők fő programoldalán egyelőre az szerepel, hogy a részletes tudnivalók hamarosan érkeznek, ugyanakkor a jelentkezési felület már elérhető.
Egy sértésből büszkén vállalt örökség lett
A „tirpák” szó története önmagában is érdekes. Az elnevezést hosszú időn keresztül gúnyos értelemben is használták a szabolcsi emberekre, miközben Nyíregyháza történetének ismeretében egészen más tartalmat kap.
A város hivatalos oldalán felidézett helytörténeti szemlélet szerint a tirpák telepesek munkája döntő szerepet játszott Nyíregyháza újjáépítésében és fejlődésében. Ők formálták meg a futóhomokos nyírségi tájat, építettek gazdaságokat és hozták létre azt a bokortanyás rendszert, amely ma kulturális örökségnek számít.
A bokortanyák közösségeinek emléke ráadásul nem csak levéltári iratokban él tovább. A tirpák gasztronómia, népszokások, népdalok és gazdálkodási hagyományok ma is részei Nyíregyháza kulturális identitásának. A város évek óta külön rendezvényekkel és turisztikai programokkal is igyekszik megmutatni ezt az örökséget.
Kerékpárral egészen más arcát mutatja a Nyírség
A szeptemberi túra éppen ezért jóval többet kínálhat egy szombati sportprogramnál. Autóból nézve a bokortanyák neve gyakran csak egy útjelző táblát jelent. Kerékpárral azonban lelassul a táj: láthatóvá válnak a tanyák közötti utak, a régi településszerkezet, a gazdaságok, a homokos dűlők és azok az apró részletek, amelyek mellett nagyobb sebességgel könnyen elsuhanunk.
A Középkori Templomok Útja Egyesület 2026-ban több kerékpáros örökségtúrát szervez a Felső-Tisza-vidéken és a Nyírségben. A programok célja, hogy a kerékpározás mellett történelmi, kulturális és természeti értékeket is megismerjenek a résztvevők. A tirpák bokortanyák szeptemberi felfedezése ennek az éves túrasorozatnak az egyik őszi állomása.
Talán ez adja a program valódi értékét: olyan helyre viszi el a résztvevőket, amelyhez nem kell több száz kilométert utazni, mégis olyan települési és kulturális örökséget lehet felfedezni, amelyhez hasonlóval máshol az országban aligha találkozhatunk.
A „Tirpák telepesek nyomában 10.” kerékpártúrát 2026. szeptember 12-én, szombaton rendezik meg, a jelentkezés az Örökségtúra oldalán már elérhető. A szervezők a program részletes időbeosztását és további feltételeit később teszik közzé.
