Egy fazekascsalád történetén keresztül elevenedik meg a kárpátaljai és zempléni népi kerámiaművészet Kisvárdán. Szeptember 16-án, szerdán 17 órakor nyílik meg „A Szkircsák fazekasdinasztia – Ungvártól Sárospatakig” című időszaki kiállítás a Kárpátalja Házban. A tárlat nem csupán régi kerámiatárgyakat mutat be: egy olyan családi és mesterségbeli örökség történetét idézi fel, amely Ungvárról indulva Sárospatak fazekasságába is maradandóan beépült.
A Szent László utca 58. szám alatt található Kárpátalja Ház szeptemberi kiállítása olyan világba enged betekintést, amelyben a használati tárgy egyszerre volt mindennapi eszköz és népművészeti alkotás. A fazekasság tudása nemzedékről nemzedékre öröklődött, a mesterek pedig a helyi formák és motívumok mellett egymástól is tanultak. A Szkircsák család története különösen jól példázza, hogyan kapcsolódhatott össze Ungvár és Sárospatak fazekashagyománya.
Ungvár egykor jelentős fazekasközpont volt
A kiállítás címében szereplő Ungvár nem véletlenül tekinthető a történet kiindulópontjának. A Jósa András Múzeum egyik, az ungvári fazekasságról szóló ismertetése szerint az egykori Ung, Ugocsa és Bereg vármegyék fazekasságának egyik legfontosabb központja Ungvár volt. A településen már 1686-ban létrejött a fazekascéh, 1885-ben 25, 1900-ban pedig 43 fazekast tartottak számon.
Az ungvári mesterek főként használati edényeket készítettek, díszítőművészetük pedig rokonságot mutatott többek között a sárospataki fazekassággal. Ez a kapcsolat nem pusztán a tárgyakon figyelhető meg: maguk a mesterek is vándoroltak a fazekasközpontok között, és új lakóhelyükön továbbadták az otthonról hozott tudást.
Egy család, amely összekötötte Ungvárt és Sárospatakot
A pataki kerámia történetét feldolgozó szakirodalom szerint Szkircsák Mihály 1890 körül Ungvárról érkezett segédként Sárospatakra. Rinkó János fazekasmesternél dolgozott, majd feleségül vette mestere lányát és önállósult. Testvére, az 1868-ban született Szkircsák Bertalan szintén a fazekasmesterséget tanulta ki, majd bátyját követve ő is Sárospatakra került.
A családi háttér önmagában is érdekes: édesapjuk ugyancsak fazekas volt, korai halála után pedig egy Mizsák nevű ungvári fazekasmester vette át műhelyét, és ő tanította ki a fiúkat a mesterségre. Így a Szkircsák család története valóban egy több generáción át továbbadott fazekastudás története volt.
A Szkircsákok pataki működésével az ungvári hagyomány egy része új közegbe került, ahol találkozott a már meglévő sárospataki stílussal. A népi kerámia történetében éppen ezek a találkozások különösen izgalmasak: a formák, színek és díszítések nem mereven elkülönültek egymástól, hanem a mesterek mozgásával folyamatosan alakultak.
A kerámia több volt egyszerű használati tárgynál
A fazekasok munkái évszázadokon keresztül szinte minden paraszti háztartásban jelen voltak. Tálak, korsók, kancsók, fazekak és díszedények készültek műhelyeikben. Ezek egy részét mindennap használták, más darabok ünnepi vagy egyházi szerepet kaptak.
Erre térségünkből is akad különleges példa. A Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteményében őriznek egy 1900-ban Ungváron készített, nagyméretű úrasztali kancsót, amelyet Hoszpodár János fazekas készített a rétközberencsi református egyház számára. A tárgy sötétbarna mázat, virágos díszítést és magyar címert kapott, majd 1923-ban került a múzeum gyűjteményébe.
Ez a tárgy jól érzékelteti, hogy az ungvári fazekasság emlékei a Rétközhöz is közvetlenül kapcsolódnak, így a kisvárdai tárlat témája a térség számára sem távoli néprajzi történet.
Szakember nyitja meg a kiállítást
A szeptember 16-i eseményen Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere mond köszöntőt, a tárlatot pedig dr. Páll István PhD etnográfus, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott igazgatója nyitja meg.
Az ünnepi alkalmon közreműködnek a Kisvárdai Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola növendékei is, így a képző- és tárgykultúra mellett zenei program is kapcsolódik a megnyitóhoz.
A megnyitó időpontja 2026. szeptember 16., 17 óra.
Méltó helyszín a kárpátaljai örökség bemutatásához
A tárlatnak otthont adó Kárpátalja Ház küldetésének központi eleme a kárpátaljai magyar kulturális értékek bemutatása, illetve az anyaországi és külhoni magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítése. A kisvárdai intézmény a Magyar Házak hálózatának részeként kulturális és közösségi programoknak ad teret.
A helyszín ebből a szempontból különösen jól illeszkedik a kiállítás témájához. A Szkircsák család története ugyanis maga is határokon és tájakon átívelő kulturális történet: Ungvárról indul, Sárospatakon folytatódik, most pedig Kisvárdán válik újra láthatóvá.
Szeptember 16-án nyílik meg a tárlat
A népművészet, a helytörténet vagy egyszerűen a régi kézműves tárgyak iránt érdeklődők számára különleges programot kínálhat a kiállítás. Egy-egy régi tányér vagy korsó mögött ugyanis gyakran nem pusztán egy mester keze munkája áll, hanem egy egész család, egy település és egy évszázadokon át formálódó hagyomány története.
„A Szkircsák fazekasdinasztia – Ungvártól Sárospatakig” című időszaki kiállítás 2026. szeptember 16-án 17 órakor nyílik meg a kisvárdai Kárpátalja Házban, a Szent László utca 58. szám alatt.
Források: a Kárpátalja Ház rendezvényfelhívása; Kárpátalja Ház hivatalos honlapja; Zempléni Múzsa – Martinák Márta: A pataki kerámia hagyományai; Jósa András Múzeum/Museum.hu – az ungvári fazekasság történetére és a rétközberencsi úrasztali kancsóra vonatkozó ismertetés.
Fotó: AI/ Chat gpt
